2011. április 27., 09:272011. április 27., 09:27
Vagy ott van a szegény mangalica, melyet szinte teljesen kiirtottak, mert hájas, és sok benne a koleszterin. Azóta viszont rájöttek, hogy az ember vérének koleszterinszintje egyáltalán nem függ az elfogyasztott ennivalótól, sőt kétféle koleszterin van, jó és rossz, ráadásul a mangalica a jobbik fajta koleszterint hordja sörtéi alatt. A gyógyszeripar is tartogat furcsaságokat. Az aszpirint például reklámozzák a tévében, miközben szakemberek arról cikkeznek, hogy gyomorfekélyt okozhat nagy mennyiségben, mert alapjában véve erősen savas.
Az Algocalmint pedig csak receptre lehet majd kapni, mert újabban veszélyes szernek nyilvánították. De nem úgy ám, hogy a homlokukra csapnak, és „hű, a fene egye meg, jól megmérgeztük a népet” felkiáltással azonnal bevonják a szabadpiacról – majd csak fél év múlva, hadd fogyjon el, ami már le van gyártva. És még hosszasan lehetne sorolni, hogy mi mindenről derült ki, hogy jó, aztán hogy rossz, aztán megint az, hogy jó, és így tovább. Ha az ember elég türelmesen bogarászik az interneten, szinte minden, az életmóddal kapcsolatos új állításnak megtalálhatja az ellenkezőjét is. Én azt mondom: az ember hallgasson az ösztönére, mert amit nagyon kíván, és nagyon jólesik, az nem árthat. A magam részéről például ha meg vagyok hűlve, az „epét kikészítő” fokhagymát szoktam magamba tömni.
Amitől egyrészt semmi bajom, másrészt pedig azt is olvasni, hogy fertőtlenítő hatása miatt segíti a beteg nyálkahártyák gyógyulását. És olyankor esik igazán jól a forró, a „gyomrot tönkretevő” csípős paprikával fűszerezett leves is. Már csak hab a tortán az a felfedezés, hogy a csípős paprika gyógyítja a gyomorfekélyt keringésserkentő hatása miatt. Néha azon tűnődöm, miért is olvasunk össze ennyi marhaságot? És elképzelem nagyszüleinket, ha egy kaszásnap előtti reggelinél megjelent volna valami táplálkozástudományi szakember, és elkezdi magyarázni nekik, hogy kolbász meg szalonna helyett egyenek müzlit sovány joghurttal és néhány virágszirommal. Minimum, hogy halálra röhögték volna magukat, de az sem kizárt, hogy a gondosan megfent szerszámot utánaeresztik a vendégnek...
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!