Öt évvel ezelőtt, 2008. szeptember 15-én ment csődbe az Egyesült Államok egyik legnagyobb befektetési bankja, a világ vezető brókercége, a Lehman Brothers, amelynek bebukásától számítjuk az újkori gazdasági világválság kezdetét.
2013. szeptember 16., 19:332013. szeptember 16., 19:33
2013. szeptember 16., 19:512013. szeptember 16., 19:51
Bár a nagy krach bekövetkeztére bennfentesek és szakértők hónapokkal korábban figyelmeztettek, a tengeren túli jelzálogpiacról indult krízis – akárcsak a menetrendszerű árvizek a román hatóságokat – világszerte váratlanul érte az államokat. Azóta megannyi pénzintézet, vállalat, sőt ország jutott a Lehman sorsára, a recesszió szinte egyetlen országot sem kerülte el, a kilábalás reményét jelentő fényt pedig ma is alig látni az alagút végén.
A válság kirobbanásához vezető okok kapcsán a legtöbben a bankvilág mértéktelen pénzéhségére esküsznek, szintén nem kevesen vetítették előre ugyanakkor a kapitalizmus végnapjait, új gazdasági világrend beköszöntét. A kapitalizmus azonban köszöni, jól van, az új gazdasági rendszer pedig még várat magára. És sajnos a világ nagyhatalmai sem rukkoltak elő hatékony gyógyírral a válság kezelése terén, a bankok megsegítése ugyanis nem nevezhető megoldásnak, még akkor sem, ha tudjuk, hogy pénzintézetek nélkül nem létezik életképes társadalom.
Csakhogy nem mindegy, milyen bankokról beszélünk. A mostani gazdasági válság azért robbant ki, mert az Egyesült Államokban fűnek-fának osztogatták a jelzáloghitelt, nem törődve az adós hitelképességével, jövedelmével, a fedezetül szolgáló ingatlan értékével. Márpedig nem árt, ha bennünket is gondolkodóba ejt, hogy évekkel ezelőtt a romániai pénzintézetek is számolatlanul – az akkoriban elhíresült szlogen alapján mindössze személyazonossági igazolvány alapján – nyújtották a valutaalapú hitelt az ügyfeleknek. Akik közül jelenleg mintegy 700 ezren jelentős késést halmoztak fel a törlesztőrészlet visszafizetése terén, több ezren pedig bírósági úton próbálnák leverni a bankokon az egyoldalú kamatemeléseket. Csakhogy a törlesztőrészlet jelentős megemelését lehetővé tévő, a hitelmegállapodásban apró betűvel szedett kitételek peres úton történő semmissé nyilvánítását éppen a román kormány hiúsította meg, mégpedig a Nemzetközi Valutaalap nyomására, amely nyilván a pénzintézetekre leselkedő egymilliárd eurós veszteséget tartotta elsődleges szempontnak.
Nos, akkor tanultunk-e a Lehman mohóságából?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!