Elfelejtettük már a szilveszteri mulatságokat, de nyakunkon a farsang, és nem árt feleleveníteni az év végi megabuli alkalmából világgá kürtölt jó tanácsokat.
2014. január 19., 19:462014. január 19., 19:46
Az előző törvényhozási ciklusban még képviselőként graszszáló fővárosi főszemetesnek pattant ki az az ötlete, miszerint jobb volna a világ állítólag legnagyobb alapterületű épületét nem országgyűlési célokra használni, mert az csak viszi a pénzt. Helyébe nem tesz semmit, hanem legyen szórakozóközpont, úgy mint kaszinók és bárok láncolata, de némi alvási lehetőséget kínáló szálloda is beleférne, ami valószínűleg egy kis örömszerzéstől sem utasítaná vissza az oda betévedőt.
Ezt ugyan nem mondta ilyen nyíltan a volt képviselő, de nagyjából mindenki tudja, mitől döglik a légy. Már készített is egy aránylag részletes tervet a berendezendő örömtanyákról, de végül mégis hamvába holt az egész javaslat. Szilveszter előtt aztán valakiknek eszébe jutott ez a nem is olyan rossz ötlet, és egy hatalmas buli erejéig birtokba vették a parlament előcsarnokát. Persze nem a nép egyszerű fiai búcsúztatták ott az elaggott óévet, hanem vérbeli valakik. Úgy hirdették, hogy követségi emberek, europarlamenti képviselők, illetve olyanok, akiknek futja a beugróra. Jó mulatást, mondtam magamban a hír hallatán, csakhogy megjelent két divatguru, egy férfi és egy nő, és elmondták, hogyan is kell megjelenniük a vendégeknek.
Na ezen mulattam aztán én is, hisz a tanácsadásból, ha nem is név szerint, de kiderült, kik fognak ott páváskodni. Olyanok, akiknek fogalmuk sincs, mi a különbség a szmoking és a frakk, hölgyek esetében pedig az estélyi és a kisestélyi között, akiknek el kell mondani – a legjobban ez tetszett – hogy férfiaknak a fehér zokni és papucscipő viselete, valamint a karóra mutogatása kizárt, a nők pedig tartózkodjanak a dekoltázsból kibuggyanó előnyeik, illetve a minikből a hátrányok villantásától.
Nem figyeltem a nagy eseménnyel kapcsolatos minden híradást, úgyhogy elszalasztottam, amikor netán előjátszották, hogyan kell „bevonulni\": férfiaknak nem farzsebbe dugott kézzel, nem csípőt himbálva, a nőknek nem napszemüvegben, és akkor még az evésről nem is szóltunk.
A kés-villa használata nagy tudomány, a csámcsogás visszatartása szintén, de sem erről, sem arról nem hallottam, milyenre sikerült a rongyrázás. Lehet, hogy a farsangi murik előtt nem kell megismételni a tanácsadást, én viszont felhagyhatnék a kákán is csomót kereséssel.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!