2010. március 15., 10:172010. március 15., 10:17
A nem reprezentatív – hiszen sem az RMDSZ, sem az EMNT nem képviseltette magát a rendezvényen – gyűlésen elfogadott határozatok lehetőséget biztosítottak a szenzációra éhes román média számára, hogy maga korbácsolja tovább a magyarellenes indulatokat, amikor olyan kipróbált magyargyűlölő, fasiszta brigantikat hoz vissza a mainstreambe, mint Adrian Păunescu, Lucian Bolcaş vagy Corneliu Vadim Tudor.
Mindehhez már csak az hiányzik, hogy Emil Boc kormányfő – meglátva a lehetőséget, hogy elterelje a figyelmet az ország csődközeli helyzetéről – a román nemzetállam védelmezőjeként a nagygyűléstől való elhatárolódásra szólítsa fel Markó Bélát. A csonka SZÖN szervezői képtelenek felmérni, hogy az ilyen partizánakciókkal nemigen lehet érvényt szerezni az amúgy teljesen legitim követeléseknek.
Az önrendelkezést kizárólag a teljes romániai magyar politikai paletta összefogásától lehet remélni, és nem szabad a székely autonómiát önző módon különválasztani a partiumi tömbmagyarság és az erdélyi szórvány igényeitől. Az RMDSZ azonban jelenleg a bukaresti kormány részeként van kényes helyzetben, az EMNT viszont Budapestre figyel – ám a hozzá közel álló Fidesz most épp választásokra készül, és látható, hogy a kampány során igyekszik kerülni a kényes témákat, így a határon túli magyarok ügyét is.
Az EMNT talán arra számít, hogy az össznemzeti ügyek iránt érzékenyebb Fidesz hatalomra kerülése után az erdélyi magyar törekvéseket Budapest is hangsúlyosabban támogatja, így talán az is sanszosabb, hogy az összefogáshoz nélkülözhetetlen RMDSZ is csatlakozzon. Enélkül és a román parlamenti többség meggyőzése nélkül a csonka SZÖN – amelynek „igényességét” jelzi, hogy az eseményen kifeszített molinón a rendezvény hibás rovásírással nagygyűlészként szerepel – határozatai nem többek egy gimnáziumi gittegylet minden jogi hatályt nélkülöző döntéseinél. Amelyek azonban arra kiválóan alkalmasak, hogy a magyarellenességet hivatalos politikaként űző kalandorok elrettentő példaként hivatkozzanak rájuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok