Figyelem, rendhagyó történelemlecke következik: a legújabb információk szerint Szent László király fasiszta volt, Szigligeti Ede pedig horthysta.
2013. június 07., 08:542013. június 07., 08:54
A szenzációs felfedezés nagyváradi nagy-romániás politikusoktól származik, akik a jelek szerint egyszerre két hobbit is magas szinten űznek: az amatőr történészkedést és a rendkívül hatásos tudatmódosító szerek élvezetét. A párt – amely mind olimpiai aranyéremre, mind Nobel-díjra a legnagyobb eséllyel pályázhatna uszításban és gyűlölködésben, ha ezekben a nemes sportágakban osztanának ilyeneket – a városközpont szoborügyei miatt érezte fontosnak, hogy veretes álláspontját megossza a nyilvánossággal. Fölmerült ugyanis, hogy a magyarokat amúgy szintén nem különösebben szívelő, liberális párti polgármester egy egykori magyar temető helyére költöztetné a főtéren álló Mihály vajdaszobrot, hogy a helyére Ferdinánd román király szobrát állítsa fel. A nagyrománok azonban ellenzik ezt, mint ahogy azt is, hogy a téren ismét a városalapító Szent László király szobra álljon. Ferdinándot viszont szívesen látnák – Szigligeti Ede szobra helyett. A történelemtudomány nagy-romániás mozartjai azzal érvelnek Szent László ellen, hogy nem kellenek fasiszta, illetve magyar alkotások, Szigligetivel meg az a baj, hogy szobra a Horthy-időben, vagyis Észak-Erdély 1940-es felszabadulása után került a helyére. Ami technikailag igaz is – csakhogy röpke két évtizedes szünet után, ugyanis már a trianoni diktátum előtt is ott állt, akkor azonban az újonnan berendezkedő román hatalom elvitette onnan. Bizonyára ők is úgy gondolták, hogy horthysta, ami akár igaz is lehetett, már ha elfogadjuk azt, hogy hosszú évtizedek óta elhunyt színdarabírók haláluk után kormányzóvá választott ellentengernagyok rajongóivá válhatnak.
Meg kell hagyni, a kortárs szélsőségesség – a választók által amúgy minimális támogatásra méltatott – váradi főpapjaiba nem kevés kreativitás szorult, ha Szigligeti és Horthy kapcsolata mellett képesek összefüggéseket fölfedezni egy 1095-ben elhunyt, szentté avatott magyar uralkodó és Mussolini fekete ingesei között is. Talán jobban is járnának, ha kreativitásukat inkább stand-up humoristaként kamatoztatnák, ilyen poénokkal simán beférnének bármelyik dumaszínházba. És végre sikerélményekhez is jutnának, mert legalább nem ingyen röhögtetnék magukat, mint most.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!