VEZÉRCIKK – Ha a párizsi merényleteket elkövető dizsihadista terroristák célja az volt, hogy még inkább megingassák a migrációs válság által amúgy is megrogyasztott Európai Uniót, akkor jelentjük: nem is állunk olyan messze a cél megvalósulásától.
2015. november 23., 19:322015. november 23., 19:32
A terrortámadásokat követően ugyanis – kiszivárgott hírek szerint – fölmerült: Hollandia abban látná a biztonság növelésének esélyét, ha a tagállamok közötti szabad mozgást lehetővé tevő schengeni rendszert jelenlegi formájában felszámolnák, és létrehoznának egy mini-Schengent, amiben a három benelux országon kívül Németország és Ausztia kapna helyet.
Az természetesen nehezen vitatható álláspont, hogy a biztonságot fokozni kell, és a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása a tagállamok között ezekben a hetekben segíthet a terroristagyanús személyek kiszűrésében. Jelen sorok szerzője is némileg meglepődött, de megértette, amikor három nappal a párizsi merényleteket követően a brüsszeli repülőtéren útlevél-ellenőrzés fogadta, amikor a belga fővárosba érkezett.
Azonban innen eljutni oda, hogy feladják a schengeni övezetet, és egy szűk „elit klub” részvételével mini-Schengent hozzanak létre, teljesen abszurd megoldás, amely nem hogy fokozná az érintett országok biztonságát, de az egész EU-t tovább gyengítené. Az egész nem több populista fogásnál, a jelek szerint az ezt felvető nyugati politikusok a közép-európai tagállamokon vernék le a saját mulasztásaikat. Holott nem a közép- és kelet-európai tagállamok tehetnek arról, hogy a nyugati országok olyan bevándorláspolitikát folytattak, amelynek nyomán eltérő kulturális és civilizációs hátterű emberek milliói kerültek az országba, akiket aztán képtelenek voltak integrálni.
Ha rosszindulatúak lennénk, azt mondhatnánk: ha másra nem, arra legalább jó lenne a mini-Schengen létrejötte, hogy megnehezítse a nyugati tagállamokban radikalizálódott, jelenleg is ott élő terroristák bejutását a keleti tagállamokba. De nem érdemes ironizálni, inkább gyorsan el kellene felejteni az Unió további szakadását célzó javaslatokat. És miközben mindent megteszünk a belső ellenség felszámolása érdekében, közös erővel, a lehető legtöbb eszközt és energiát kell az Unió külső határainak védelmébe fektetni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!