JEGYZET – Van egy törvény, aminek értelmében, ha a választott polgármester megunná annak a pártnak a színeit, amiben a lakosok bizalmat szavaztak neki, akkor elveszti az elöljárói székét.
2014. május 25., 20:232014. május 25., 20:23
Ez az előírás így, minden betűjében dicséretes és üdvözlendő. Azért jött a világra, hogy megelőzze a rákfenéhez hasonlóan burjánzó-terjedő ide-oda átüléseket. A baj csak az, hogy a képviselők és szenátorok számára nem faragtak hasonló tilalomfát, ők egy törvényhozási ciklusban képesek végigjárni nemcsak az összes parlamenti párt padsorait, önérzetesen arra hivatkozva, hogy nem találnak önmagukra egy-egy politikai alakulat eszmeiségében, de már arra is volt példa – nem is egy –, hogy bejutás után néhányan összetanakodtak, és létrehoztak egy merőben új formációt.
A választók pedig álmélkodhattak négy esztendőn át, kifélék-mifélék ezek, akiket eddig ilyennek és olyannak tudtak, most viszont hirtelen amolyanokká és emilyenekké lettek. De – ismétlem – a polgármesternek nem mehet ilyen könnyen a színeváltozás.
Csakhogy őt is emberből faragták, neki is vannak meggyőződésbeli lépcsőfokai, menne ő is szívesen a haverei, a baj- és elvtársai nyomában, úgyhogy ki kellett találni valamit szegény polgármesterek ideológiai tisztulása érdekében. Nem váratott magára sokat a megoldás, hiszen ha közérdekről van szó, akkor semmi nem lehet akadály. És lehetséges-e nagyobb közérdek, mint…
Mint mi is?! Majd csak megtudjuk egyszer, ha meg nem, akkor valószínűleg nem is volt olyan nagyon köz vagy érdek. Történt, hogy a pályán láthatóan egyre fáradtabban, mert egyre szűkebb körben futkorászó, de magát még mindig nagy játékosnak tartó elnök kitalált magának egy új pártot, amit első lépésként mint alapítványt jegyeztetett be, az pedig igazán köztudott, hogy az alapítványokba bárki bármikor beléphet.
Aztán egy szép napon majdnem hasonló néven pártot is iktattak, de megmaradt a tárt kapujú civil szervezet is, egyszerűbben: a szentesített kétlakiság. A más pártszíneket és – logókat viselő polgármesterek pedig merő jóindulatból beléphetnek az alapítványba, sőt ha úgy érzik, hogy túlterhelték a bankszámláikat, akkor adakozhatnak is nyugodtan, senki nem fogja őket ezért megróni, pláne nem leváltani.
Ugye milyen egyszerű a törvényt kijátszatni, intézményesen, tálcán kínálni a kiskapukat?! Van belőlük elég! Az egyetlen bőség, amivel „dicsekedhetünk”!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!