JEGYZET – Messzire kivilágított az utólag sötétnek bélyegzett középkorból: ezer év igazolta emberi-uralkodói gondolkodásának helyességét.
2015. május 05., 19:392015. május 05., 19:39
Törvénykönyve mindennapos olvasmánya kellene, hogy legyen azoknak, akik politikára vetemednek, de csak nevét emlegetik, azt is az álpátosz hevével, gondolatait félnek megidézni. Mert a bátran világos gondolat mindig időszerű.
A Törvénykönyve I. fejezetének, Fiához szóló intelmeinek az idegenekről szóló passzusa például a manapság olyan nagy vihart kavart problémákhoz ad fontos útmutatást.
„A vendég és jövevény népekben oly nagy haszon vagyon, hogy a királyi méltóság érdem szerint nekik adhatja a hatodik helyet. Honnan gyarapodott a római birodalom kezdetben, ha nem hogy különféle tartományokból sok jelesek és bölcsek sereglenek vala oda? Bizony, hogy Róma mind e mai napiglan szolgaságban lenne, ha Aeneas maradéka szabaddá nem teszi. – Mert amint különb különbféle szókat és szokásokat, fegyvert és tudományt hoznak magukkal, ami mind a király udvarát ékesíti és teszi nagyságosabbá és megrettenti maguknak az idegeneknek elbizakodott szívét (arrogantiam).
– Lám, gyönge és töredékeny az egynyelvű és egyerkölcsű ország. – Hagyom azért, fiam, adj nekik táplálást jóakarattal és tisztességes tartást, hadd éljenek nálad szívesebben, mint hogy másutt lakozzanak. Mert ha te elrontani törekedel, amit én építettem, vagy ha széjjelhányod, amit én gyűjtöttem, bizony mondom, nagy kárát fogja vallani országod. Hogy így ne járj, naponként növeld országodat, hogy a te koronádnak felségét mindenek tiszteljék.\"
Az Intelmekben elmondottak tartalmán ugyanúgy nem találni igazítanivalót, mint Nagy Gyula országos levéltárnok 1899-es fordításán. Mert a külvilág nagyon nagyot változhat köröttünk, de az ember ugyanaz marad. Hívják bár honfoglaló Aeneasnak, Árpádnak, államalapító (Szent) Istvánnak, vagy akárhogy, a lényeg megmarad: kis és nagy szavak elszállhatnak a kis és nagy semmibe, de ha egy vezető képes önmagán felülemelkedve messzire ellátni, akkor a távlat nem egyszerűen megmutatja, hanem mondhatni felkínálja a sikerrel járható utat.
István tudta, hogy nem Bizánc, hanem Róma felé kell néznie s a választott úton, ha sokszor göröngyösnek is bizonyult, azóta is feltartott fejjel lehet előre menni.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!