Dicséretes, hogy Romániában a hatóságok mennyire odafigyelnek arra, hogy visszaszorítsák a szélsőséges megnyilvánulásokat.
2014. március 21., 13:202014. március 21., 13:20
Marosvásárhelyen például a polgármester megtiltotta, hogy a hajmeresztően szélsőséges kívánalmakkal előálló, autonómiát követelő magyarok végigvonuljanak a főtéren. Míg ellenben a Vatra Românească szervezet főtéri megmozdulását engedélyezték, Kolozsváron pedig március 15-én szintén gond nélkül jóváhagyták az Új Jobboldal nevű szervezet felvonulását – mindegyiken a béke és a szeretet volt a fő üzenet.
Marosvásárhelyen a magyarok ismét csak bebizonyították, hogy semmibe veszik a román hatóságokat, hiszen a tiltás ellenére mégis felvonultak. Éppen ezért tulajdonképpen még örülhetnek, hogy a rendfenntartó erők toleránsan álltak hozzá az ügyhöz, és nem gumibotozták végig a főtéren az összes résztvevőt, gyerektől a terhes kismamáig és a nyugdíjasig. Pedig ürügy is lett volna rá, mert néhány fekete pólós és csuklyás alak úgy gondolta, jó ötlet meghekkelni a megmozdulást, ezért dulakodásba keveredett a csendőrökkel.
Ezért mindenképpen megérdemlik a legfelsőbb szintű román állami dicséretet, hiszen tettükkel nagyon jó szolgálatot tettek a sátáni autonómia ellen küzdő hatóságoknak, amelyek most a róluk készült felvételeket mutogatva ország-világ előtt bizonygathatják, hogy mennyire veszedelmes eszme az erőszakos magyarok által követelt önrendelkezés.
Eközben a Vatra Românească nyugodtan tüntethetett a város főterén, és parttalan toleranciájában annyira megenyhült, hogy nem is követelte a magyarok eltakarodását az országból, csupán a közigazgatásban történő anyanyelvhasználat meg a MOGYE magyar tagozatának létrehozása ellen emelték fel szavukat.
Kolozsváron pedig az Új Jobboldal lelkes fiataljai semmi különöset nem műveltek, csupán a magyar nemzeti ünnepen tetszetős, a tavaszi hangulathoz kitűnően illő, zöld színű, kelta keresztes zászlókkal vonultak, miközben még rögtönzött néprajzi kiselőadást is tartottak, az általuk vitt egyik molinó ugyanis azt hirdette, hogy „A székelyek nem magyarok”. A felvonulás jó hangulatú volt, alig néhányan magyaroztak, így a büszke hatóságok képviselői dicséretként talán még egy barackot is nyomtak a szende lelkületű újfasiszták buksijára.
Mindezek fényében meg kell állapítanunk: jó olyan országban élni, ahol a hatóságok ennyire komolyan veszik a polgárok biztonságát és a szólás- és véleményszabadság jogának kettős mérce nélküli tiszteletben tartását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!