2011. november 29., 09:252011. november 29., 09:25
Ha nem hívta volna vissza a színeiben megválasztott felsőházi elnököt, ma nem lenne miről beszélni. Victor Ponta és csatlósai Mircea Geoanában nem a pártbéli szövetségest, hanem a potenciális versenytársat látták. Úgy gondolták, inkább vesszen a párt által elfoglalt legfontosabb közjogi tisztség, minthogy olyan politikus töltse azt be, aki a pozícióikat veszélyezteti. A PSD vezetői izzasztó munkával érték el, hogy a második legjelentősebb közjogi tisztség elvesztésével a párt veszítsen a súlyából.
És ez még csak a kezdet. Mircea Geoană szerveződő pártja ugyanis a tagság és a potenciális választók egy részét is magával viheti. A Demokrata-Liberális Párt (PDL) számára kötelező házi feladat volt a megüresedő szék megszerzése. Attól a párttól, amelyik a miniszterelnököt adja, tulajdonképpen el is várható, hogy harcba szálljon a tisztségért, és hogy megoldást találjon a koalíciós partnerek étvágyának a csökkentésére. A PDL tehát azt tette, amit kellett, az eredmény pedig a helyes döntését igazolja. Mi több, a bölcsességét is. Azzal, hogy Vasile Blagát jelölte, akit korábban a belső konfliktusok a párt perifériájára sodortak, saját kohézióját erősítette. A PDL elégedetlenjei tehát nemcsak hogy nem távoztak a pártból, hanem a nekik juttatott tisztség által a párt hatalmi centrumához láncolódtak.
Az RMDSZ is hozta a formáját. A jelöltállítás meglebegtetésével megüzente a vezető kormánypártnak: a támogatásának ára van. Az is jó ötlet volt, hogy épp Frunda György nevét lebegtette a tisztség kapcsán. A szenátor az utóbbi időben egyre többször került szembe a jobboldali koalícióval, egyre többször halgoztatta különvéleményét. Frunda személye azt demonstrálta: a szövetségnek a baloldal felé is vannak szabad vegyértékei. A taktika kormányfőtitkári tisztséget hozott az RMDSZ-nek. Kár, hogy ez a fajta céltudatosság, ez a kemény játék csak a tisztségek megszerzésének, vagy a magyar ellenzék leszalámizásának az eszköze. Sokat nyerhetne a romániai magyar közösség, ha például az autonómia törvénybe iktatásáért vetné be ezt az eszköztárat a szövetség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok