
Azért kíváncsiak lennénk, hány román nemzetiségű állampolgár gondolja úgy: az ország jelenlegi legfőbb problémája az, hogy visszavegyék Tőkés Lászlótól az 1989-es forradalom kirobbantásában vállalt szerepéért kapott kitüntetést, vagy ne.
2013. szeptember 04., 19:112013. szeptember 04., 19:11
A legfőbb politikai vezetők viselkedéséből ítélve ugyanis olybá tűnhet, hogy nem az újabb adóemelések, és az országgal szembeni piaci bizalmatlanság miatti újabb valutaalapi készenléti hitel-megállapodás kényszere jelentik a legnagyobb gondot, hanem az, hogy Tőkés milyen érdemrendeket birtokol.
Egyértelmű, hogy a Tőkés körüli román politikai hisztéria valójában már a jövő évi európai parlamenti és államfőválasztások előtti kampány része. Miután Traian Băsescu államfő új pártja számára a román szélsőjobb szavazók voksait szeretné begyűjteni, és Tőkés kijelentése miatt, amelyben a védhatalmi státus vállalását kérte Magyarországtól az erdélyiek fölött, fölvetette, hogy az EP-képviselő nem érdemli meg a román állampolgárságot, Victor Ponta kormányfő leütötte a magas labdát.
Mivel Băsescu korábbi tusványosi szereplései miatt az a kép alakult ki róla, hogy a magyarok – és személyesen Tőkés - „jó barátja\", Ponta azért bírálta az államfőt, mert az korábban a Románia Csillaga érdemrenddel tüntette ki Tőkést, és most a szociáldemokraták a kitüntetés visszavonását követelik. A kormány ezzel a jórészt saját maga által generált magyarellenes hisztéria közepette „hazafias\" színben tetszelegne, és az elnökön is ütne egyet, amiért az egy „románellenes\" személyt tüntetett ki.
Márpedig ez nagyon veszélyes kezdeményezés. Tőkés elmúlt két évtizedbeli politikai megnyilvánulásait bárki bírálhatja, de 1989-es, a Ceauşescu-rendszer megdöntésében vállalt szerepe elvitathatatlan. Ha nem csitulnak a támadások, kijelenthető, hogy román politikai elit kormányostul és államfőstül az ország polgárait nyomorba taszító, a magyarok ellen soviniszta asszimilációs politikát folytató ceauşescui rezsim szellemi (és nemcsak) jogutódjaként viselkedik. Erre pedig fel kell hívni a világ figyelmét – végső esetben akár úgy is, hogy a forradalom kirobbantójaként ismert Tőkés a magyarellenes propaganda elleni tiltakozásul önszántából küldi vissza a kitüntetést.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!