VEZÉRCIKK – Egyre többen sorakoznak fel Marian Godină brassói rendőr mellett, aki „kiengedte a szellemet a palackból” azzal, hogy feltárta: megalázták, meghurcolták a felettesei, miután volt mersze megbírságolni egy befolyásos személyt.
2016. február 23., 20:142016. február 23., 20:14
A közösségi oldalakon hősként ünnepelt, a korrupció ellen a harcot felvevő, rendőri pályafutásának „kalandjairól” könyvet író közeghez nemcsak a különféle internetes fórumokon őt elismerő és buzdító civilek, hanem kollégái, a rendőrök országos szakszervezetének más városokból érkező tagjai is csatlakoznak: az utcán hallatták hangjukat a minap, amikor szolidaritásdemonstrációt szerveztek Brassóban.
A tüntetők elsősorban nem föltétlenül azt akarják elérni, hogy személycserék történjenek, hanem hogy a rendőri vezetők változtassák meg mentalitásukat. Megkövesedett, elavult a rendszer, a fejesek pedig nem engedik kibontakozni a fiatalokat, megakadályozzák, hogy becsületesen végezzék munkájukat, amire felesküdtek – hangoztatták.
Úgy tűnik, a hazai rendőrség kulisszái mögött zajló visszaélésekről egyre többen rántják le a leplet, megszólalnak más rendőrök is, akiket szintén megaláztak a főnökeik, ellehetetlenítették a munkájukat. Például kitálalt egy kolozsvári közlekedési rendőr is, aki miután két évig hadakozott a helyi intézményt keresztül-kasul behálózó korrupcióval, bár megnyerte a felettesei elleni pert, látva a helyzet kilátástalanságát, feladta és kilépett a rendőrségtől.
A meghurcolt exközeg, aki átlátja a testületben uralkodó viszonyokat, úgy vélekedik, a rendszer egésze csak akkor fog megváltozni, ha a főnökök kinevezése nem lesz politikafüggő. Hiszen így ördögi a kör: a korrupció újabb korrupciót fiadzik, az egyszeri autós vagy gyalogos pedig hogyan is számíthatna becsületes rendőri eljárásra, ha a közeg eleve nem viselkedhet büntetlenül tisztességesen munkája végzése közben.
„Nem tudok dolgozni, ha csak Daciák sofőrjeit vonhatom felelősségre” – fakadt ki az exrendőr, akinek példáját remélhetőleg mások is követik. Ha Godină és társai felébresztik, maguk mellé állítják a közvéleményt, hátha lesz esélye a palackból kiszabadult szellemnek sikerrel felvenni a harcot a korrupció százkarú szörnye ellen.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!