2011. április 27., 09:302011. április 27., 09:30
A Gyergyói-medence megannyi településén a fa a felemelkedés, a kitörés vagy esetleg csak a megélhetés forrása; a működő vállalkozások jelentős hányada fakitermeléssel, fafeldolgozással foglalkozik. És mert az erdőt nem lehet páncélszekrénybe zárni, megannyi konfliktus forrása, hogy ki kinek az erdőjét vágta ki jogtalanul, hogy ki kit károsított meg, és mennyivel. Az elmúlt évek során a Krónika több alfalvi és csomafalvi fakitermeléssel, falopással kapcsolatos konfliktusról tudósított, és Garda Dezső egykori parlamenti képviselő falopások elleni szélmalomharcát is nyomon követte.
Valamennyi eset felszínre hozta, hogy a Gyergyói-medencében sokan tudnak a törvénytelen ügyletekről, de hallgatnak. Hallgatnak, mert rettegnek a tilosban járó kiskirályoktól; vagy esetleg azért félnek, mert ők maguk is tilosban jártak valamikor, és emiatt zsarolhatók. Az is kiderült, hogy a kisemberek számára a hatóságok sem nyújtanak védelmet, biztonságot. Amint egy korábbi csomafalvi riportunk felfedte, a helyi rendőröknek is bőven volt a faügyletekkel kapcsolatos rejtegetnivalójuk. A lenyelt sérelmek miatti feszültségek pedig csak gyűlnek-gyűlnek, és amikor a felszínre törnek, rég túl vannak azon a szinten, amikor még könynyen lehetett volna kezelni ezeket.
A feszültség nem vendégcsalogató. Ezt azért is érdemes tudatosítani, mert a turizmus lehetne a Székelyföld és a Gyergyói-medence másik kitörési pontja. Márpedig a vendég nem szívesen utazik a kikapcsolódás vágyában olyan vidékre, amelyet véres leszámolások jellemeznek. Csala Zsolt életét senki nem adhatja vissza. Halála csak akkor nyerhetne valamiféle értelmet, ha határvonalat jelölne ki. Ha a hatóságok gyorsan kézre kerítenék az elkövetőt, és példásan lecsapna rá a törvény szigora. Ha a térség lakói számára azt üzenné: így tovább nem mehet. Ha mindenkiben a tisztázásnak, a dolgok nyílt kibeszélésének, törvényes rendezésének az igényét erősítené.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!