2013. február 08., 09:442013. február 08., 09:44
Miközben főnöke, Mesterházy Attila MSZP-elnök éppen azon ügyködik, hogy elhitesse a külvilággal: a szocialisták szakítottak a határon túli magyarokkal kapcsolatos eddigi politikájukkal, és ennek jeleként egyrészt pártja elnöksége kihelyezett ülést tartott Kolozsváron, másrészt bocsánatot kért azért, mert 2004-ben a kettős állampolgárság ellen kampányoltak, Szanyi az MSZP elnökségi tagjaként szinte már hobbiszerűen sértegeti a határon túli magyarokat. Igaz, legalább következetes, hiszen 2010-ben Gyurcsány Ferenc és Molnár Csaba mellett ő volt azon három MSZP-s honatya egyike, aki nemmel szavazott a könnyített honosításra, de az elmúlt napokban elkövetett ámokfutása azért durva. Előbb lerománozta a gyulai békemenetre Nagyváradról érkezett magyarokat, majd egy tévés szereplésben ezt megfejelve arra utalt, hogy mindenki olyan nemzetiségűnek tekintendő, amilyen állampolgársággal rendelkezik.
Szóval nagyon úgy néz ki, hogy Szanyit nemigen érdekli Mesterházy irányváltása, ő csupán azt adhatja, mi lényege, és mivel ő az MSZP által 2010-ben megszerzett két egyéni országgyűlési mandátum egyikének birtokosa, nehéz fegyelmező szándékkal fellépni ellene. Pedig nem ártana, mert minden ilyen megszólalásával tovább foszlatja az MSZP-s pálfordulás amúgy is szerény hitelességét.
Vagy esetleg nem is önjáró, csupán ő a párhuzamos irányvonal arca, akit azért tartanak, hogy ilyen jellegű nyilvános megszólalásaival megakadályozza, hogy a határon túli magyaroktól való hangzatos bocsánatkérések időszakában átvándoroljanak Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciójához az MSZP azon törzsszavazói, akik fogékonyak voltak a 23 millió románozásra? Akik nemmel szavaztak 2004. december 5-én, és akik szerint a magyar nemzetnek bőven elég a tízmilliós létszám, a határokon túl élő, magyarul beszélő „románokkal”, „szlovákokkal” , „szerbekkel” és „ukránokkal” pedig nem is kell foglalkozni?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok