VEZÉRCIKK – Bár a parlament még csak ezután szavaz bizalmat neki, mandátuma pedig csak a jövő évi parlamenti választásokig szól, nagy várakozások előzik meg Dacian Cioloş szakértői kormányának tevékenységét.
2015. november 11., 19:532015. november 11., 19:53
Részben azért, mert várhatóan ez lesz Románia első „tiszta” technokrata kabinetje, a kilencvenes évek végén szintén egy évig fungáló, Mugur Isărescu irányította, szinte kivétel nélkül pártpolitikusokból álló kormány ugyanis csak a jegybank elnökének köszönhetően volt szakértőinek nevezhető.
A romániai társadalom ugyanakkor azért fűz nagy reményeket a volt uniós biztos kormányához, mert – mint azt a bukaresti klubtragédia nyomán kirobbant tüntetések is jelezték – egyszerűen elege lett a politikai osztályból. Egyre többen érzik úgy, hogy a pártok és a politikusok csak saját és csoportérdekeiket tartják szem előtt, miközben nem törődnek a lakosság igényeivel.
Kétségtelen, hogy e téren a hamarosan megalakuló technokrata kormány újfajta politikai kultúrát, végrehajtói magatartást honosíthat meg. Biztató előjel, hogy a jelöléséről tett bejelentéskor Cioloş hangsúlyozta: kormánya hídszerepre vállalkozik a társadalmi elvárások és a politika között. Küldetése azonban nagyon nehéznek ígérkezik, mindenekelőtt a pártok alapismérve és ellenérdekeltsége miatt.
A közalkalmazottak béremelésének szerdai, a központi hatalomból éppen csak kibukott szociáldemokraták kezdeményezésére történt kicsikarásával a parlament kemény feladat elé állította a leendő kabinetet, amelynek amúgy is elég fejtörést okoz majd a Pontáék által félig összeállított költségvetés-tervezet véglegesítése. No meg az államháztartási deficit kordában tartása, amelyet az EU és az IMF részéről érkezett figyelmeztetések ellenére a PSD-kormány egyáltalán nem tartott prioritásnak.
Ráadásul jövőre két választást is rendeznek Romániában, és borítékolható, hogy a szavazatszerzés kényszerétől hajtva a parlamenti pártok pillanatig nem lesznek tekintettel a szakértői kormány lehetőségeire, a gazdaság teherbíró képességére. Vagyis Cioloşnak legalább olyan nehéz dolga lesz a következő egy évben, mint négyéves brüsszeli mandátuma alatt együttvéve. Sikere azonban másfajta kormányzás és politizálás alapjait teremtheti meg Bukarestben.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!