Az elromlott éjjeli lámpám bütykölgetése helyett, gondoltam, veszek egy újat. Szétnéztem az egyik üzletben, nem volt kedvemre való, aztán bementem egy másikba, ahol – évekkel ezelőtt ugyan – már vásároltam egy jópofa lámpát.
2013. május 29., 09:292013. május 29., 09:29
Ráadásul az eladónőt is ismertem régről, nézegethetek majd kedvemre. Tizenévesnek kinéző, új kiszolgálólány fogadott, aki azonnal kérdezte is, hogy miben segíthet. Mondtam, hogy olvasólámpát szeretnék, ő pedig furcsálló tekintet kíséretében rávágta, hogy nincsen. Nem baj, szétnézek – hitetlenkedtem. Csak tessék!
Az üzlet nem nagy, egy kiadós körbepillantással el is intéztem a bámészkodást, és legnagyobb csalódásomra valóban nem láttam semmi olyan terméket, amilyenre nekem lett volna szükségem. Elfogyott vagy olvasólámpát mostanában nem is kaptak? Ismét az előbbi furcsálló tekintet, majd óvatosan tagolva annyit mondott: biciklilámpa van. Biciklilámpa?! Nekem olvasólámpa kellene! A kis nő most már fedezékbe vonult, mintegy elsáncolva magát a pult takarásába, hogyha esetleg ott helyben törne ki rajtam a dühöngés, az első rohamot próbálja meg túlélni. De van ilyen is, rebegte, és a legközelebbi pultról lekapott egy vaskosabb ceruzaméretű elemlámpát.
Elképzeltem, ahogy magam elől a paplan alá bújva, titokban az elemlámpa fényénél olvasok el egy-két oldalt, és csak azért nem nevettem fel hangosan, mert szerencsére nekem ilyen gyerekkori „csínyekből\" nincsenek konkrét tapasztalataim. De azért elvigyorodtam, mert eszembe jutott, hogy a férjem mesélte: neki kellett ilyen elemlámpával olvasó trükkökhöz folyamodnia, másképpen nem tudta kijátszani az egészséges alvásidőt megkövetelő anyai szigort.
A nem tudom milyenre sikeredett vigyoromtól aztán az eladólány végképp berezelt, lehet, azt hitte, a következő lépés, hogy megfojtom, csak állt, nézett rám és ismételgette: biciklilámpa van, biciklilámpa van. Szokott este, elalvás előtt olvasni? Szemében láttam, hogy próbálja elképzelni, milyen az, amikor egy lámpa olvas. Nem sikerült neki. A fejét rázta. Egyáltalán olvasni...? Biciklilámpa... Köszönöm – és ezzel kimentem.
Az üvegajtón át döbbenten néztem vissza, láttam, ő is döbbenten, de megkönynyebbülve néz rám. Gondolhatta: ezt megúsztam. Én pedig bosszankodtam, hogy a mai interaktív és multifunkcionális világban miért készítenek még olyan szakbarbár lámpát, ami olvasni nem, csakis biciklizni képes?!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!