2013. január 07., 21:232013. január 07., 21:23
Az azonban még az átlagosnál is szánalmasabb, hogy az új bukaresti vezetés azzal próbálja az idén esedékes, mintegy egymilliárd lejes megszorítások szükségességét igazolni, hogy a statisztikai hivatal elszámolta a bruttó hazai terméket. Persze érthető, hogy ki kellett találni valami kreatív megoldást, elvégre az előző kormány nyakába mégsem lehetett varrni azt, hogy kong az államkassza – lévén, hogy Ponta tavaly május óta áll az ország élén.
A statisztikai hivatal bűnbakká történő kinevezésének hitelességét amúgy azok a gazdasági szakemberek is megkérdőjelezik, akik rámutatnak: a GDP kiszámításának módszertana – főleg gazdasági válság idején – igenis úgy működik, hogy az év végi eredmények akár jelentős mértékben is eltérhetnek az év eleji statisztikai becslésektől. A kormánynak azonban ez most édes mindegy, mindenképpen megfelelő ürügyet kell találnia arra, hogy a lakosságot célzó megszorításokkal tömje be a költségvetési likakat. Idén kell visszafizetni az IMF-hitel egyik legnagyobb, 5,2 milliárd eurós részletét, és mivel az uniós források hatékonyabb felhasználására egyelőre nincs életképes stratégia, a hiányzó pénzt máshonnan kell összeszedni. Ezért most bevezetik a kis- és középvállalkozásokat sújtó átalányadót, amely amolyan büntetőadó – eleve bűnösnek, adócsalónak tételezi a cégeket, ezért bevételtől függetlenül sújtja őket.
A Boc-kormány által évekkel ezelőtt egyszer már bevezetett adó „sikere” – rekordszámú vállalkozás ment csődbe – a mostani intézkedés hatékonyságát is előre vetíti, ráadásul ezúttal elsősorban az idegenforgalmi ágazatot sújtanák az adóval, amely egyelőre az egyetlen olyan ágazatnak tűnik, amely – hatékony támogatással – kedvezőbbé tehetné a gazdasági mutatókat. Persze tény, hogy ebben az ágazatban is jelentős az adócsalás, de az átalányadó nyomán rendszerint főképp a becsületesen dolgozó vállalkozások mennek csődbe. De sebaj, legfeljebb majd kikozmetikáztatják a rossz eredményeket a statisztikai hivatal új vezetőjével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok