
Felemás érzelmek munkálkodhatnak Angela Merkel német kancellárban, miután a konzervatív CDU/CSU szövetség elsöprő diadalt aratott a vasárnapi parlamenti választásokon.
2013. szeptember 23., 16:362013. szeptember 23., 16:36
2013. szeptember 23., 17:322013. szeptember 23., 17:32
Felemás érzelmek munkálkodhatnak Angela Merkel német kancellárban, miután a konzervatív CDU/CSU szövetség elsöprő diadalt aratott a vasárnapi parlamenti választásokon. A győzelem íze bizonyára édes, hiszen ez azt jelenti, hogy zsinórban harmadik alkalommal is kancellár lehet. Némileg megkeserítheti ugyanakkor, hogy nem tudott abszolút többséget szerezni, hagyományos szövetségese, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) pedig kiesett a törvényhozásból. Ez azt jelenti, hogy a Bundestagban tulajdonképpen baloldali többség van, bár annak az esélye csekély, hogy a szociáldemokraták a posztkommunista Baloldallal és Zöldekkel koalícióra lépve ellenzékbe taszítsák Merkelt.
Az elemzők ennek nyomán arra számítanak, hogy a kancellár ismét nagykoalíciót köt legfőbb politikai ellenfeleivel, a szociáldemokratákkal. Erre utalhat az is, hogy Merkel már vasárnap este arról beszélt: a lehető legstabilabb kormányra van szükség. Ezt persze sokan a választók „átverésének” érezhetik, a jelenlegi helyzet azonban indokolttá teheti a lépést.
A német választások ugyanis nem csupán Németország, hanem az Európai Unió sorsát is befolyásolják. Az öt éve tartó válság idején is Németország jelentette a stabil pontot az Unión belül, amelynek több tagállama is a gazdasági összeomlás szélére sodródott. Az eurózóna legfőbb őreként Németország az Európai Központi bankra gyakorolt befolyásával nem engedte meg, hogy eurókötvények kibocsátásával az egész EU magára vonja a felelőtlenül költekező tagállamok tetteinek következményeit, ehelyett – saját példája alapján – a nekik nyújtandó támogatás fejében szigorú takarékossági intézkedésekre kényszerítette az államcsőd szélére sodródott tagországokat.
A német polgárok díjazták, hogy Merkel hajthatatlan maradt ebben a kérdésben, a klasszikus „jó gazdasszony” imázs – azzal egyetemben, hogy a belpolitikában nem vállalt fel kemény konfliktusokat, sőt azok elsimításán igyekezett, és a szociális kérdések iránt is érzékenynek mutatkozott – újabb választási győzelmet ért. Most nem csupán Németország, hanem egész Európa érdeke, hogy a következő négy évben rászolgáljon a bizalomra. Újraválasztása, valamint egy esetleges nagykoalíció megteremtheti ehhez a stabil alapot.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!