2011. június 24., 09:322011. június 24., 09:32
Mindezt annak kapcsán jelentette ki a Fehér megyei rendőr-főkapitányság szóvivője, hogy három, kocsmából szabadult román fiatal előbb kövekkel beverte a gyulafehérvári római katolikus teológia épületének ablakait, majd magyar nemzetiségére vonatkozó dehonesztáló kijelentéseket téve baseballütővel estek neki a rektornak, aki azért ment ki az épületből, hogy lefényképezze a garázdálkodó duhajokat. A rendőrség szerint az incidens azért nem tekinthető magyarellenes tettnek, mivel az elkövetők sem sértő feliratot nem helyeztek ki sehova, sem magyar szimbólumot nem gyaláztak meg. Mármost elképzelem, hogyan is zajlott volna az akció, hogy a hatóságok számára is egyértelműen besorolható, magyarellenes cselekedetként lehessen minősíteni: az ittas román fiatalok éppen kijönnek a kocsmából, és észreveszik a teológia épületét, amely provokatívan magasodik. Nemzeti felbuzdulásukban elkezdik kövekkel dobálni az épület sanda magyar gőggel hunyorgó ablakszemeit. Ekkor megjelenik a rektor.
A huligánok egyike megkéri, hogy legyen szíves várni egy kicsit, mert ő most itten magyarellenesen atrocitálva lesz, de előbb még el kell rendezni néhány formaságot. Ezért gyorsan filctollat vesz elő a zsebéből, és a legközelebbi házfalra fölfirkantja a „Ki a magyarokkal az országból!” feliratot, majd a másik zsebéből egy magyar címert ábrázoló képet kotor elő, amelyet rituálisan megköpdös. Miután ily módon a hatósági elvárásoknak is eleget tett, baseballütőt ragadva nekiesik a rektornak, közben pedig magyarsága miatt gyalázza őt. Persze a hatóságok számára amúgy is végtelen sok lehetőség nyílik az eset interpretálására, elvégre a posztmodern korban nincsenek nagy, objektív igazságok, csak a befogadó szubjektív értékelésén múlik a külvilág történéseinek értelmezése. Így akár az is történhetett, hogy néhány Amerika-imádó helyi fiatal baseballcsapatot alapított, ennek örömére áldomást ittak, majd hazafelé tartva az utcán gyakoroltak egy kicsit. Ennek nyomán ütötték be véletlenül a teológia ablakait, és a rektort is csupán a lendület miatt az egyik fiatal kezéből kicsúszó baseballütő találta el. Sportemberekről van tehát szó, a jövő nagy reménységeiről, akik egykoron dicsőséget hoznak majd a hazának. És csupán teljesen véletlenül váltak részévé azon, egyre bővülő csoportnak, amely az utóbbi időben a magyarok megalázásából űz sportot.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!