2011. december 13., 09:402011. december 13., 09:40
A múlt heti EU-csúcs aztán egyszer s mindenkorra bebizonyította, hogy a kétsebességes Európa nem csupán az agytrösztök kitalációja, hanem valóság, a huszonhét tagállam között nincs egység, hiszen érdekeik szerteágazóak, mint az uniós zászló csillagain a fénynyalábok. Mivel Nagy-Britannia saját nemzeti érdekeit az uniós érdekek fölé helyezte, nem támogatta a költségvetési szigor harmonizációjára vonatkozó brüsszeli megállapodást – merthogy nem bízott az európai közösség válságkezelő akciótervének sikerében. Vagyis ráerősített a „két Európa” tézisének megalapozottságára.
Amivel nagyon is számolni kell a jövőben, hiszen lám, Prága is nekifogott a különutas politikának: Václav Klaus cseh köztársasági elnök szerint hazájának nem kellene pénzt adnia a Nemzetközi Valutaalapnak, hogy az segítsen az euróövezet eladósodott országain. A szolidaritásra, az összhangra tehát most, az újabb gazdasági válság küszöbén sem számíthat az uniós polgár, amely viszont joggal várná el, hogy az európai nagy- és kishatalmak közös erővel turbózzák nagyobb sebességre a kontinens hajtómotorját.
Persze akadnak élelmes politikusok, akik ezt a zavaros európai gazdasági-politikai válságot is képesek a maguk hasznára fordítani. Lám, Traian Băsescu régi vesszőparipáját, az alkotmánymódosítást vehette elő újra azáltal, hogy az EU-csúcson kötött megállapodásnak megfelelően Romániának is az alaptörvényben kell rögzítenie az államháztartási hiány korlátozására vonatkozó követelményt. Ezáltal borítékolható, hogy a jövő évi romániai választásokat megelőző kampányidőszak során az államfőhöz hű demokraták maximális fokozatra kapcsolják az egykamarás parlament és a maximum 300 fős törvényhozás erőltetését, hiába próbálta az RMDSZ 2013-ig jegelni a témát. Pedig meglehet, épp az alkotmánymódosítás kapcsán dől el: továbbvánszorog vagy lefullad a jelenlegi koalíció motorja.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.