2010. június 28., 10:152010. június 28., 10:15
A kabinet számára inkább kedvező, mint kedvezőtlen ítélet nem hat meglepetésként, hiszen a nagyobbik kormánypárt már jó előre gondoskodott arról, hogy az idén megüresedett három alkotmánybírói helyre a saját jelöltjei kerüljenek. Persze az, hogy a megszorító csomag nagyobbik része alkotmányosnak minősült, még nem jelenti azt, hogy jó, hiszen a gazdasági növekedést előmozdító intézkedések továbbra is hiányoznak. A nyugdíjasok most megúszták, ám visszatetsző, hogy az alkotmánybíráknak maguk felé hajlott a keze, és a bírák és ügyészek kiemelt, aránytalanul nagy összegű nyugdíjának csökkentését is elmeszelték. Ezzel a gesztussal tovább csorbították az igazságszolgáltatás hitelét. A megszorítósok levét azonban a kormánypártok – köztük az RMDSZ, amely vélhetően most játssza el annak a presztízsnek az utolsó morzsáit, amelynek nyomán eddig még a román közvélemény egy része is egy kicsivel román politikai kultúra fölött állónak tekintette – minden bizonynyal a szavazófülkékben isszák majd meg. Az áfanövelés ugyanakkor, bármilyen fájdalmas is, vitathatatlanul igazságosabb, mint a nyugdíjmegvonás, és az államkassza szempontjából is kedvezőbb. Hiszen lehet ugyan, hogy kismértékben növeli az inflációt, ám konkrét bevételeket is generál, az pedig szinte felbecsülhetetlen előny, hogy hatására remélhetőleg megnyugszanak a tőzsdék, és helyreállhat a Románia iránti befektetői bizalom. Most viszont a hosszas kapkodás után a jelenlegi helyzet kialakulásához őszintétlenségével nagymértékben hozzájáruló kabinetnek kutya kötelessége olyan intézkedések kidolgozása, amelyek megalapozzák a gazdasági fellendülést, könnyítik a vállalkozások terheit, az állami vízfej csökkentésével véget vetnek a közpénzek herdálásának, a „szavazatokért cserében szociális juttatásokat” politikájának. A rossz hír az, hogy ez nem csupán gazdasági kérdés: mindehhez először a politikai kultúrának kellene megváltoznia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok