2013. február 04., 20:252013. február 04., 20:25
Hiszen a szerdán nyilvánosságra hozott igazságügyi országjelentés tanúsága szerint további erőfeszítés szükséges a jogállamiság és a korrupcióellenes küzdelem alappillérének számító intézmények – mint a bíróságok, a legfőbb ügyészség és a DNA – függetlenségének biztosítása érdekében, ami átlátható eljárás keretében kiválasztott, hiteles és feddhetetlen vezetők kinevezését jelenti az intézmények élére.
Különös figyelmet érdemel a jelentés azon passzusa, amely egyes sajtóorgánumok igazságszolgáltatás-ellenes hadjáratáról szól, és amely nyomán arra tesznek javaslatot, hogy a sajtószabadság megőrzése mellett biztosítsák az érintett intézmények jogi védelmét is a médialincselésekkel szemben. A szövegből nem nehéz kikövetkeztetni, hogy elsősorban a szekusmultú Dan Voiculescu tulajdonában levő Antena 3, illetve az RTV „hírcsatornák” ámokfutásáról van szó, amely során mindennek és mindenkinek brutálisan nekitámadnak, ami és aki kenyéradó gazdájuk pillanatnyi érdekeit sérti. Az újságírásnak nehezen nevezhető gyakorlat ellen valóban intézményesen fel kell lépni – természetesen a szólás- és sajtószabadság sérelme nélkül.
Az azonban – és erre most Brüsszel is felhívta a figyelmet – nem része a sajtószabadságnak, hogy egy politikai keresztapaként tevékenykedő médiamogul kénye-kedve szerint próbálja sárba döngölni a saját és az általa preferált politikai oldal politikai és gazdasági ellenfeleit. A „baráti” média által teremtett párhuzamos valóság haszna ugyanis csak rövid távú, ám az összes lehetséges szakmai és etikai érték megsértésének következményei – mint a mostani brüsszeli feddés is mutatja – előbb-utóbb azon politikai oldalra is visszaszállnak, amelynek érdekében az illető médium alkalmazottai már attól sem riadnak vissza, hogy nyíltan fenyegessék és sértegessék a kipécézett személyeket vagy intézményeket, nem nézve, hogy az alkotmánybíráról vagy a romániai magyar közösségről, illetve annak szimbólumairól van szó.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.