Ha nem vigyázunk, a végén még kitör a magyar-székely háború.
2014. június 19., 21:012014. június 19., 21:01
A vita tárgyát egy igazi nemzeti szimbólum, a magyarság esszenciájának gasztronómiai megtestesülése, a kürtőskalács képezi. Történt ugyanis, hogy a hangzatos nevű Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület székelyföldi tagjai bejelentették: azt fontolgatják, hogy román nemzeti különlegességként védetik le az édességet, amely az utóbbi években épp oly elmaradhatatlan kelléke a szabadéri rendezvényeknek, mint egy-két, már a nyolcvanas években is érdemtelenül népszerű, azóta viszont újramelegített, és lelkesen playbackelő sztárzenekar.
Az ok: amikor a budapesti vidékfejlesztési minisztériumhoz fordultak, hogy hungarikumként védessék le a kürtőskalácsot, az elutasította a székely-magyar ételkülönlegesség hagyományos különleges termékként történő bejegyzésének a támogatását.
A tárca állítólag indoklásában megkérdőjelezte az ételkülönlegesség védhetőségét, továbbá azt is, hogy a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület az ügyben eljárhat, és nem segítette az Európai Unióhoz benyújtandó dokumentáció elkészítését sem. Emellett – legalábbis a szaktestület szerint - szakmaiatlan, értelmetlen, sőt a gyenge minőségű kürtőskalácsokat előállító termelőknek kedvező változtatásokat akartak a szövegbe beleerőszakolni. Mi több – állítja a testület -, a sütemény történelmét is át szerették volna íratni.
Értetlenül és döbbenten állunk a történtek előtt. Már csak azért is, mert eddig fogalmunk sem volt, hogy létezik egy Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület nevű szervezet, amely ilyen komoly fórumként képes eljárni a kürtőskalács hegy- és vízrajzával kapcsolatos ügyekben. Bár ha már bor- meg pálinkalovagrendek is vannak, én már a körtőskalács-szaktestületen sem csodálkozom, sőt azt is hűvös nyugalommal fogadom, ha bejelentik a szamóca istenkirályok és pángalaktikus túrósbukta-lordok testületének létezését is.
Mindazonáltal ezúton inteném higgadtságra a kürtőskalács-szaktestületet, és nagyobb empátiára a vidékfejlesztési tárcát. Ha még nem is szerepel hivatalosan a nemzeti jelentőségű termékek listáján, ugyanolyan hungarikum, mint a sörrel való koccintás merev elutasítása, vagy a más politikai nézetet valló nemzettársakkal szembeni féktelen, kompromisszumot nem ismerő utálat.
Szóval csak óvatosan azzal az országváltással. Egye meg a fene a Kárpátokat, Kolozsvárt és Nagyváradot, de ha már a kürtőskalácsot is elveszik tőlünk a románok, akkor tényleg mindennek vége.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!