JEGYZET – Ha minden jól megy, Sepsiszentgyörgy lehet a világ közepe. Na jó, nem a világé, csak Romániáé.
2015. március 21., 12:092015. március 21., 12:09
Az Új Jobboldal nevű szélsőséges, soviniszta román szervezet kolozsvári elnöke szerint ugyanis úgy lehetne a leginkább letörni a magyar autonomisták szarvát, akik szerint az ország egyik legszegényebb megyéjének számító Kovászna csak az autonómia révén lenne képes fejlődni, ha a városba költöztetnék Románia fővárosát. Ezáltal beindulna a fejlődés, hiszen egy főváros nem nézhet ki akárhogy, így a háromszéki város új arculattal, a nulláról kezdhetné el a pályafutását.
Már látom is magam előtt, milyen kitörő lelkesedéssel reagálnak a háromszéki székelyek annak a lehetőségére, hogy hozzájuk költözhet Románia fővárosa. Hiszen ezáltal valóban a fejlődés felmérhetetlen perspektívái nyílnának meg a település előtt, miközben Románia ismét csak bebizonyítaná, hogy valóban a tolerancia mintaállama, elvégre azt követően, hogy egy németet választottak államfővé, most egy magyar többségű város lehetne az ország közigazgatási központja.
Gondoljunk csak bele, hogy csupán a parlament odaköltöztetésével több, mint ötszáz fővel nőne a valamivel kevesebb, mint 55 ezres lakosság. Nem is beszélve az összes többi kormányszervről, minisztériumról és csatolt intézményeikről, amelyekkel szintén több ezerrel szaporodna a város lakossága. Akiknek szállás, lakás és egyéb szolgáltatások kellenek – vagyis a gazdasági fellendülés biztosított.
Persze egy fővároshoz reprezentatív középületek is szükségesek. A parlamentnek például kell egy saját épület – el lehet gondolkodni, hogy új ingatlant húznak fel, vagy a kissé macerásabb, de mindenképpen látványosabb megoldást választják, és Szentgyörgyre költöztetik a jelenlegi épületet. Azért nem lenne semmi: egy 55 ezres (na, jó, immár valamivel nagyobb lélekszámú) kisváros büszkélkedhetne a világ második legnagyobb (de kétségkívül legrondább) kormányzati épületével.
És akkor jöhetnének a további presztízsberuházások, például az Olt–Fekete-tenger-csatorna, ami egy csapásra hajózó nemzetté tenné a székelységet. Na és persze a metróvonal, amely a frissen hozzácsatolt új alvóvárossal, Brassóval kötné össze az új fővárost.
Dübörögne a gazdaság, a fejlődés pedig megállíthatatlan lenne. Még mondja valaki, hogy a román soviniszták rosszat akarnak a székelyeknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!