2013. március 25., 09:002013. március 25., 09:00
Bebizonyosodott, hogy a PDL „magyarbarátsága” csupán konjunkturális volt, amikor magyar voksokra volt szükség, akkor – legalábbis a felszínen – működött, de most, amikor mindkét alakulat ellenzékbe szorult, a demokrata-liberális politikusok számára ugyanolyan fontosak a soviniszta szavazók voksai, mint a jelenlegi kormánypártok számára.
Emlékezetes, hogy Vasile Blaga újraválasztott pártelnök nemrégiben vehemensen tiltakozott az alkotmány első cikkelyének Románia nemzetállamiságát kimondó módosítása ellen. Nem váratott sokáig magára Blaga legfőbb kihívója, Elena Udrea sem, aki szintén kifejtette: nem tartja időszerűnek a nemzetállamiságot kimondó cikkely eltörlését, mint ahogy az „etnikai alapú” autonómiát és a magyar nyelv regionális nyelvvé való nyilvánítását sem.
Nem meglepő persze egyikük nyilatkozata sem, ha belegondolunk, hogy a PDL szellemi atyja, Traian Băsescu államfő is fontosnak tartotta, hogy ismételten hangot adjon a székely autonómiával szembeni ellenérzéseinek.
Őszintén szólva, hálásak is lehetünk, hiszen a PDL-s vezetők és az államfő nyilatkozatai egyértelművé tették: a bukaresti politikai életben a magyarok jelenleg hiába keresnek szövetséget önrendelkezési törekvéseikhez, mind a kormányoldal, mind az ellenzék ragaszkodik a fiktív nemzetállamisághoz. A jelek szerint a román politikum egységesen presztízskérdésnek tekinti az alkotmány első cikkelyének megváltoztathatatlanságát, holott az abban rögzített nemzetállamiság ugyanolyan realitással bír, mintha az alaptörvény azt szögezné le, hogy Románia a Galaktikus Birodalom központja. A magyar politikusoknak ennek fényében kell stratégiájukat kialakítaniuk. Az autonómia és a nemzetiségek államalkotó tényezőként való elismerése persze a román parlamentben dől el, az értük folytatott küzdelemben viszont rendkívül értékes lehet az önrendelkezés pozitívumaira fogékony román civilek szövetsége.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok