
Jó alkalmat szalasztott el a román kormány arra, hogy tanúbizonyságot adjon jóindulatáról és empátiájáról. Az a közlemény azonban, amelyben a bukaresti külügy a trianoni békediktátum évfordulóján üdvözölte a Magyarország feldarabolását szentesítő dokumentumot, nem csupán ezek teljes hiányáról tanúskodik, de ráadásul provokatív is.
2013. június 07., 08:572013. június 07., 08:57
Az persze objektíve érthető, ha a mindenkori román kormány nem ugyanúgy vélekedik a diktátumról, mint a magyarok, hiszen az tette lehetővé, hogy az alig néhány évtizeddel korábban megalakult Román Királyság óriási területeket kebelezzen be. Viszont éppen ezen az alapon elvárható lenne, hogy azt is elfogadják: nekünk, magyaroknak június negyedike gyásznap.
Ehelyett a külügy politikailag korrekt lózungoktól hemzsegő közleményben ferdít, amikor a független és etnikai határai között megalakuló Magyarország „születési okmányának\" titulálja a diktátumot. Hiszen olyan területeket szakítottak el az anyaországtól, amelyeken több százezres, többmilliós nagyságrendben éltek és élnek magyarok – sok helyütt tömbben –, vagyis az etnikai határok emlegetése közönséges hazugság.
Az európai uniós együttműködés hangsúlyozása ebben a kontextusban nem több, mint üres és cinikus mellébeszélés. A nyilatkozat minősíthetetlen. Akasztott ember házában dicsérte a kötélverők munkáját. Erre mondják azt: ha hallgatott volna, bölcsebb lett volna.
A provokációra azonban nem hasonló stílusban kell válaszolni. Nem kell beidézni a román nagykövetet, nem szabad engedni, hogy abban az időszakban, amikor olyan kulcsfontosságú ügyek vannak napirenden, mint az alkotmánymódosítás, valamint a régiók kialakítása, a román kormány ismét csak egy mesterségesen gerjesztett magyar–román konfliktussal terelje el a figyelmet a fontos témákról.
Higgadtan, a nemzetközi közösség előtt kell számon kérni a román kormánytól: hogyan viszonyul a romániai magyarok igényeihez – államalkotó tényezőként való megemlítésükhöz az alkotmányban, valamint a kulturális és történelmi hagyományok tiszteletben tartásához, az etnikai arányok megváltoztatásától való tartózkodáshoz a régiók megrajzolásakor –, amelyek teljesítése szavatolhatja a magyar közösség megmaradását.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!