Égünk a kíváncsiságtól, lereagálja-e az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), hogy a nagybányai közszállítási vállalat hátrányos megkülönböztetésben részesítette a máramarosi megyeszékhely nem roma nemzetiségű munkavállalóit.
2014. január 08., 20:242014. január 08., 20:24
Történt ugyanis, hogy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő társaság hat cigány férfit alkalmazott ellenőrként, akik elsősorban a bliccelő, az ellenőrökkel erőszakoskodó roma utasokat hivatottak jegyvásárlásra, civilizált utazásra bírni. Vagyis az álláshirdetésnél értelemszerűen kizáró körülménynek számított, ha valaki nem roma. Ami különösen annak ismeretében érdekes, hogy tavaly a CNCD pénzbírsággal sújtotta Csíkszereda polgármesterét amiatt, hogy kötelezővé tette a magyar nyelv ismeretét a városi főépítészi tisztségre kiírt pályázaton.
Mindez ékesen bizonyítja, mennyire eltérhetnek egymástól a romániai szabályok a különböző etnikumok esetében. Persze ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy az országban egyedülálló nagybányai kezdeményezés rossz, elítélendő. Ellenkezőleg: a tömegközlekedési vállalat úttörő alkalmazási politikája egyszerre biztosít megélhetést hat cigány család számára, ugyanakkor a közösség körében tekintélynek örvendő ellenőrök segítségével várhatóan sikerül civilizált utazásra tanítani a roma utasokat, tudatosítani bennük, hogy minden szolgáltatásért fizetni kell.
Még érdekesebbé teszi a történetet, hogy a romák társadalmi beilleszkedését célzó kezdeményezés éppen Nagybányán történik, amelynek polgármesterét jogvédő szervezetek évek óta rasszizmussal vádolják amiatt, hogy száz méter hosszú kerítést emeltetett a város romatelepe köré. Ami természetesen nem jelent megoldást, hiszen elválasztó falakkal nem lehet élhető társadalmat építeni, és Románia a több ezer roma Nyugat-Európába vándorlása ellenére sem bújhat ki a közösség integrálásának felelőssége alól.
A jelek szerint Nagybányán nem ez a cél, és szerencsére nem Mădălin Voicu parlamenti képviselő véleményére adnak, aki a minap kijelentette: azért nem szabad cigány nemzetiségűekre bízni a roma közösség támogatását célzó pénzek kezelését, hogy az összegek „eltérítése\" esetén ne őket kelljen felelősségre vonni. Mit mondjunk, felelős hozzáállásra vall egy roma származású politikus részéről...
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!