VEZÉRCIKK – Európán úrrá lett a terrortól való félelem, és a jelek szerint ezzel az állapottal még hosszú ideig kénytelenek leszünk együtt élni.
2015. november 22., 19:342015. november 22., 19:34
Valami ahhoz hasonló pánik vette most hatalmába a kontinens országait, mint amilyen Amerikát jellemezte a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után.
Az egy héttel ezelőtti merényleteket követően Franciaországban már vegyi és biológiai támadásoktól tartanak, nem véletlen, hogy Párizs legendás vonzereje meredeken zuhan, sorra mondják le párizsi útjaikat a külföldi, főleg ázsiai és észak-amerikai turisták. Brüsszel, Belgium és az Európai Unió fővárosa leginkább rendőri és katonai gyakorlótérhez hasonlít, ahol a terrortámadások kockázata közepette szinte megbénult az élet.
De aggodalom és félelem költözött a szívekbe Európa keleti felében is. Bár Románia terrorfenyegetettsége jelenleg alacsony, a kontinens számos országában élő több mint hárommillió román vendégmunkás révén az itthon élő hozzátartozók nagyon is közel érzik magukhoz a kinti eseményeket. Nem véletlenül, hiszen a párizsi merényletsorozat során agyonlőttek egy fiatal román párt is, ugyanakkor a Bataclan elleni támadás idején mintegy húszan a Vöröskereszt egyik román önkéntese gyors reakciókészségének köszönhetik az életüket.
Sokat elárul a lakosságon eluralkodott pszichózisról, hogy sokan minden hátra hagyott csomagot gyanúsnak tartanak, Kolozsváron pedig olyan hírek terjedtek el, miszerint az Iszlám Állam a kincses várost is elhelyezte potenciális célpontjai térképén, és a szép számban itt tanuló arab diákokat kívánja felhasználni erre a célra.
Hát nem elérték a céljukat az egész nyugati világ ellen hadat üzent dzsihadisták? Ha eddig abban a hitben ringattuk magunkat, hogy a mi világunk kimarad a terrorizmus ellen folytatott, globálissá terebélyesedett küzdelemből, próbáljunk csak átkelni ezekben a napokban Magyarországra, majd onnan hazajönni. Arról nem beszélve, hogy ki mer ezek után nyugodt szívvel bevállalni egy nyugat-európai kirándulást, koncertet vagy sporteseményt?
Szakértők szerint eljött az ideje felkészíteni a lakosságot, mit tegyen, hogyan viselkedjék merénylet esetén. Vagyis készülhetünk a háborúra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!