A bukaresti parlament múlt heti ténykedése, elsősorban a büntető törvénykönyv módosítása ismét azt bizonyítja, hogy nem lehet visszafordíthatatlannak tekinteni a 24 évvel ezelőtti rendszerváltás óta lezajlott demokratizálódási folyamatot.
2013. december 15., 23:022013. december 15., 23:02
Bárhogyan is igyekeznek mentegetni magukat a balliberális koalíció vezetői – velük együtt pedig a hatalmi gépezetnek ellenzékből gazsuláló RMDSZ jogász szakértői –, teljesen nyilvánvaló, hogy a jelenlegi törvényhozók célja ugyanaz, mint a Nagy Nemzetgyűlés tagjainak a diktatúra idején: egyenlőbbnek lenni az egyenlők között. Holott közel negyed évszázaddal ezelőtt éppen azért láttak neki Temesvár lakosai – románok, magyarok, szerbek és németek közösen – a félelem fala ledöntésének, hogy egyszer s mindenkorra legyen a múlté az állapot, amelyben egy állampárti kaszt ráerőszakolja önkényuralmi hatalmát a tömegekre.
Ennek ellenére a Bánság fővárosából indult, majd az egész országra kiterjedt népfelkelés óta eltelt időszakban fungáló kormányok számtalanszor fittyet hánytak Temesvár szellemiségére, intézkedéseik pedig nem a demokrácia, a jogállam pilléreit erősítették, hanem a politikai klikkesedés, a korrupció számára teremtettek táptalajt.
Persze mindezekért nemcsak a politikai elitet terheli a felelősség. Egy friss közvélemény-kutatás szerint Románia polgárainak közel fele úgy vélekedik, hogy a kommunizmus jobb volt az ország számára, mint ami utána következett. Márpedig a hasonló nosztalgiát és illúziót tápláló, retrográd mentalitású polgároktól nehezen elvárható, hogy számon kérik választottjaik túlkapásait.
Közöttük azt a határozatot, amely éppen a rendszerváltás 24. évfordulója közeledtével tett javaslatot a forradalom szikrájaként is emlegetett Tőkés László román állami érdemrendjének visszavonására. A kormányzó szociáldemokrata párt levitézlett politikusai alkotta bukaresti becsületbíróság döntése kapcsán sokan azt tanácsolták az EP-képviselőnek, tiltakozásképpen küldje vissza önszántából a kitüntetést.
Viszont Tőkés vasárnapi gesztusa, amellyel jelképesen a forradalom felkelőinek és hőseinek ajánlotta fel a Románia Csillagát, ennél bölcsebb és találóbb megoldásnak bizonyult. Kiderül ugyanis, mennyire szent még Bukarest számára Temesvár szelleme.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!