2012. november 19., 08:572012. november 19., 08:57
És persze mint az lenni szokott, a konfliktus elsősorban a pénzről szól, ugyanilyen mértékben azonban az EU eszmerendszerének alapját képező szolidaritás hiányáról is. A nézeteltérés lényege, hogy az EU kormánya, az Európai Bizottság költségvetés-tervezetéhez képest a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő uniós csúcsszerv, az Európai Tanács eurómilliárdokkal kevesebbet irányozna elő az Unió középtávú büdzséjében a kohézióra, vagyis a fejletlenebb országok felzárkózását célzó támogatásokra.
Ez a tervezett megszorítás elsősorban a kelet-közép-európai tagállamokat érintené hátrányosan, de olyan nyugat-európai országok is ágálnak ellene, mint például Spanyolország. Végeredményben arról van szó, hogy az olyan nagyhatalmak, mint például Németország vagy Franciaország – az uniós költségvetés nettó befizetői – nem kívánnak még több pénzzel hozzájárulni a kontinens szegényebb országainak felemelkedéséhez.
Egyrészt a gazdasági válság közepette a berlini és párizsi kormányra saját választópolgárai részéről is nyomás nehezedik amiatt, hogy a nyugati adófizetők pénzéből évről évre többet fordítanak a kevésbé fejlett országok támogatására. Másrészt – és ez elsősorban Románia esetében érhető tetten leginkább – egyre nagyobb aggodalmat kelt Brüsszelben az uniós támogatások eltérítésének, a korrupció és a bürokrácia elburjánzásának veszélye. Ha nem a választási kampány kellős közepén lennénk, még elfogadható is lenne a bukaresti balliberális kormány elvárása, miszerint az államfő vétózza meg a Románia számára kedvezőtlen büdzsétervezetet.
Csakhogy eközben nem szabad elfelednünk: Románia az elmúlt években az EU által rendelkezésre bocsátott támogatások mindössze töredékét volt képes lehívni. Ilyen körülmények között igen nehéz lesz csapkodni az asztalt a közelgő EU-csúcson. Bukarestnek viszont az a szerencséje, hogy a források elosztása terén alkotott véleményével nincs egyedül.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.