VEZÉRCIKK – A gyülekezési jogot és a szólás szabadságát sértő intézkedések elleni tüntetésről sokszor hallani, ám az már igencsak ritkaságszámba megy, hogy ez ellentüntetést váltson ki.
2015. június 10., 20:072015. június 10., 20:07
Hol máshol történhetne meg mindez, mint Marosvásárhelyen, ahol román civil szervezetek kilátásba helyezték: utcára vonulnak, ha az Erdélyi Magyar Néppártnak – hosszas huzavona után – sikerül megszerveznie tiltakozó megmozdulását.
A történet kulcsfigurája természetesen Valentin Bretfelean, aki a közelmúltban hozott intézkedéseivel, fenyegetőzéseivel alaposan kihozta sodrukból a valós kétnyelvűségért küzdő vásárhelyieket. Az utcanévtáblák ügyében tapasztalt túlkapások, megfélemlítések miatt először csak a helyi rendőrség hírhedt vezetőjének lemondását, az önkormányzat vonatkozó határozatatainak betartását követelték volna Marosvásárhelyen, ám mivel a városháza illetékes bizottsága többször is gáncsot vetett a kezdeményezőknek az engedélyezési folyamat során, immár a gyülekezési jog és a szólásszabadság korlátozása miatt is utcára vonulnának.
Ezen a ponton köszön be a képbe három román szervezet, amelyek „besokalltak” a magyarok követelései hallatán, és közölték, hogy ha tüntetés lesz, akkor ellentüntetést szerveznek „nemzeti hősük” védelmében. Nagy meglepetésre ezúttal nem az e téren rendkívül aktív Új Jobboldal a kezdeményező – az igazat megvallva, ennek most nem nagyon lehet örülni, hiszen az elmúlt időszakban haldokló Vatra Românească, illetve további két, feledésbe merülő nacionalista szervezet életre keltésével kiszélesedik a magyargyűlölő hangadók köre.
Azonban a „tartalékosok” mozgósítása azt is jelzi, hogy bizonyos körökben talán úgy érzik, vesztésre állnak. Az egyre erősödő civil nyomás, a magyar politikai alakulatok tervezett összefogása, kikényszerített síkraszállása lassacskán kikezdi az érdektelenségre, kiábrándultságra épülő, az ahogy esik, úgy puffan elv alapján szerveződő régi „rendet”. Ez pedig nem az Új Jobboldal, a Vatra vagy Bretfelean híveinek és főnökeinek kedvez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!