Új erdélyi magyar politikai alakulat szárba szökkenését harangozták be marosvásárhelyi magyar értelmiségiek. Az erdélyi szintű közéletben eddig jobbára ismeretlen pártalapítók kezdeményezésének sorsáról, az alakulat jövőjéről ma még természetesen korai jóslatokba bocsátkozni.
2015. augusztus 02., 15:242015. augusztus 02., 15:24
A felvázolt program – jobbközép ideológia, Erdély gazdasági, a régióban élő nemzetiségek összefogásával megvalósuló autonómiája, a családra, szabadságra alapozott szociál- és társadalompolitika – első hallásra rokonszenves, csakhogy ez mind olyan célkitűzés, amely a már létező erdélyi magyar pártok programjában is szerepel. Arról sem vagyunk meggyőződve, hogy a meglehetősen telített romániai magyar politikai színtéren igény van egy újabb szereplőre. Megfigyelhető azonban, hogy a vásárhelyiek hangsúlyosan kiemelik a regionalitás fontosságát, és leendő pártjukat is regionálisként határozzák meg. Ne tévesszük szem elől, hogy a választási törvény nemrég hatályba lépett módosítása nemcsak a pártalapítást könnyíti meg – már három személy is bejegyezhet egy alakulatot –, hanem teret enged a regionális pártok képviselethez jutásának is. Mégpedig az alternatív küszöbbel, amelynek segítségével az országos szinten öt százalék alatt teljesítő alakulatok is bejutnak a parlamentbe, ha négy megyében megszerzik a voksok legalább 20 százalékát. Ne feledjük azt sem: az elmúlt években jelentősebb hangsúlyt kaptak Erdélyben a régió történelmi, kulturális hagyományaira, a nemzeti sokszínűségre alapozó mozgalmak, amelyek szakítani kívánnak a Bukarest-központú, Erdélyt mostohagyerekként kezelő szokásjoggal. Tévedés lenne azt hinni, hogy ez a jelenség csak a magyarok vagy egy szűkkörű értelmiség körében érhető tetten, hiszen egyre több erdélyi románnak van elege a nagy bukaresti pártok politikájából, és azt szeretné, ha a régió többletjogosítványt kapna. Emiatt sokak szerint megérett az idő egy etnikailag vegyes erdélyi regionalista párt létrehozására, amely sikerrel lovagolhatná meg a társadalomban végbemenő változásokat. A jelek szerint azonban a vásárhelyit nem román–magyar pártként képzelték el, erre pedig még valószínűleg várni kell, többek között a magyar alakulatok ellenérdekeltsége okán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!