2012. január 09., 08:572012. január 09., 08:57
A helyzet ugyanakkor mégsem ennyire egyértelmű, hiszen olyan kezdeményezésről van szó, amely a romániai magyar közösség, még tovább szűkítve a kört pedig az RMDSZ magyar politikai ellenfelei számára hozna kedvező változásokat. Băsescu viszont mindeddig kimondottan olyan módosításokat szorgalmazott, amelyek a hozzá közel álló Demokrata-Liberális Párt jobb választási szerepléséhez járulhatnak hozzá – a tiszta egyéni választókerületes rendszer bevezetése ugyanis a nagy pártoknak kedvez, és igaz ugyan, hogy stabilabb kormányzást tesz lehetővé, viszont meglehetősen aránytalan képviseletet eredményez.
Persze fölhozható az az érv, hogy 1990 óta Băsescu volt talán az egyetlen vezető román politikus, aki érdemben beszélt a romániai magyarok problémáiról, a román nyelv speciális módszerekkel való oktatásának szükségességétől a magyarlakta vidékek infrastruktúrájának elmaradottságáig. Sőt immár hagyományosan visszajár a Székelyföldre, ahol ma is népszerű.
Mint ahogy az ösztönzésére több PDL-s miniszter is – a leggyakrabban Elena Udrea, a fejlesztési tárca vezetője – ellátogatott a székely vidékekre. Csakhogy mindezek célja elsősorban nem az, hogy a magyaroknak jó legyen, hanem az, hogy Băsescu, illetve a PDL az ő voksaikat is megszerezze – mint ahogy az be is következett a három évvel ezelőtti elnökválasztáson, ahol a magyarok által az államfőre adott szavazatok jelentős mértékben járultak hozzá a győzelméhez. Vagyis Băsescu – és a PDL – stratégiája épp az ellenkezőjét célozza annak, amit az EMNP javasolt.
Az etnikai arányosság elvének rögzítése ugyanis a magyar választói tömb egyben tartását eredményezné, míg a PDL éppen arra hajtott rá, hogy a magyarok voksait elterelje a magyar pártok irányából – elütve ezzel őket a bejutástól –, és közvetlenül a saját „akoljába” terelje a szavazatokat. A magyar képviselet felszámolása és magyar voksok begyűjtése persze a többi román párt titkos vágya is, már csak ezért is ellenzik az etnikai arányosság rögzítésére vonatkozó javaslatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok