
Alaposan összezavarta a politikum számításait az alkotmánybíróság azon ítéletével, miszerint alkotmányos ugyan, hogy 50-ről 30 százalékra csökkentették a népszavazások érvényességéhez szükséges részvételi arányt, de csak akkor, ha csupán a hatálybalépése után egy évvel kezdik el alkalmazni.
2013. június 27., 22:452013. június 27., 22:45
2013. június 28., 11:232013. június 28., 11:23
A salamoni döntés egyrészt visszaadja az abba vetett bizalmat, hogy a béna kacsává vált Traian Băsescu államfőn kívül még mindig maradt ellensúlya a kétharmados USL-kormánynak, másrészt viszont bizonytalanná teszi a kormány által tervezett alkotmánymódosítási folyamat lezárultának időpontját.
A kabinet ugyanis arra számított, hogy a részvételi küszöb leszállításával elég lesz a saját híveit mozgósítania ahhoz, hogy miután a parlament várhatóan ősszel elfogadja az alaptörvény módosításait, azokat a kötelezően kiírandó népszavazáson játszi könnyedséggel elfogadtassa „a néppel\" is, hogy az új alkotmány 2014. január elsejétől már életbe is léphessen. Jelen állás szerint ez már idén nem történhet meg, ezért kezdtek el számítgatni, hogy mikor is lenne jobb kiírni a referendumot.
Ha Crin Antonescu PNL-elnök felvetése válik valóra, és a jövő év végén esedékes elnökválasztással egyszerre rendezik meg a népszavazást, a kormány ambiciózus – de elsősorban nem a polgárok, hanem saját politikai érdekeit szolgáló és ránk nézve veszélyes – regionalizációs tervei legalább egy évet csúsznak, ami pozitívum. Ha viszont mégis a jelenlegi, 50 százalék plusz egy fős részvételi küszöb mellett rendezik meg a voksolást, azzal még akkor is hatalmas rizikót vállalnak fel, ha több napig lehet majd szavazni.
Hiszen ha a PDL és a magyarok ismét bojkottot hirdetnek, szinte borítékolható a kudarc. Főleg akkor, ha az államfő egy-két héttel korábban valóban „rászervezi\" az egykamarás parlamentről szóló saját népszavazását, hiszen kevés az esély, hogy az emberek többsége két, egymást rövid időn belül követő referendumon is részt vegyen. A gond csak az, hogy amíg a szembenálló felek a népszavazással taktikázgatnak, a lényeg elsikkad: az, hogy az alkotmánybíróság – ha késleltetve is – jóváhagyta, hogy a népszavazásokon már a polgárok töredéke is legitimálhasson bármilyen populista, veszélyes vagy csak egyszerűen ostoba felvetést.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!