2012. augusztus 30., 09:092012. augusztus 30., 09:09
Borítékolható, hogy hatalmon maradása esetén a jelenlegi kormánykoalíció jövőre megpróbálkozik az alkotmány módosításával, ezen belül elsősorban az államelnöki hatáskör megnyirbálásával, a taláros testület tagjai kinevezési módjának „politikamentesítésével”, miközben persze eddigi intézkedéseik ismeretében nyilvánvaló, hogy Pontáék ezalatt a két jelentős intézmény saját képükre formálását értik. Holott az elmúlt hetek tanulságait levonva fontosabb és aktuálisabb lenne megnyugtatóan tisztázni, pontosan hány polgár szerepel a romániai választói névjegyzékben, továbbá annak a vitának a végére is pontot kell tenni, megjelennek-e ebben a névjegyzékben a külföldön élő állampolgárok.
A júliusi referendum kapcsán persze az alkotmánybíróság egyértelműen kimondta, a választójog egyaránt megillet minden román állampolgárt, függetlenül attól, hogy a világ melyik táján él. Csakhogy a balliberálisok ezt megkérdőjelezték: először „csak” a névjegyzékből törölték volna az „eperszedőket”, később már legszívesebben meg is vonták volna tőlük a szavazati jogot.
És ezen a ponton roppant tanulságossá vált az idei népszavazás. Victor Ponta és Crin Antonescu ugyanis olyannyira Băsescu eltávolításának megszállottjává vált, hogy ennek a feladatnak az oltárán hajlandónak mutatkozott lemondani külföldi honfitársairól, és különbséget tenni román és román állampolgár között. Őket mindössze az különbözteti meg magyar elvtársaiktól, hogy Gyurcsányék és Kovácsék annak idején hallani sem akartak a könnyített honosításról, tehát eleve nem érdekelte őket a külhoni magyarság, ma pedig ők lennének az elsők, akik visszavonnák a határon túliak választójogát, visszaállítva az A és B kategóriájú magyarok status quóját. Hát nem igaza volt Orbán Viktornak, amikor 2005-ben Tusnádfürdőn az időnként saját nemzetére rárontó magyar baloldalról beszélt? Nos, immár ugyanez a kategória a román elvtársaké is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok