Egy áldozatát megragadó, és elengedni nem akaró véreb kitartásával erőlködik a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) azon, hogy visszavonassa Tőkés László EP-képviselőtől, az EMNT elnökétől az 1989-es forradalomban játszott szerepéért kapott Románia Csillaga érdemrendet.
2013. szeptember 27., 10:262013. szeptember 27., 10:26
Még azt is elintézte, hogy a kitüntetés sorsáról döntő becsületbíróságban csak a saját emberei kapjanak helyet. Ennek nyomán az ítélet nagyjából borítékolható, mivel már túl sok energiát fektettek az ügybe, és túl messzire mentek ahhoz, hogy arra a végkövetkeztetésre jussanak: az EP-képviselő mégsem vétkes az ország „lejáratásában.”
A Tőkés elleni hadjárat több okból is érdekében áll a PSD-nek. Az egyik ok, hogy a Románia elleni magyar fenyegetés vizionálásával eltereljék a figyelmet más, valóban lényeges ügyekről. Ez egyelőre nem igazán sikeres, hiszen például a verespataki ciános aranykitermelés vagy akár a kóbor kutyákkal való bánásmódot szabályozó törvény sokkal jobban foglalkoztatja a közvéleményt, mint Tőkés „románellenessége.”
Abból a szempontból viszont a kezdeményezés sikeres lehet, hogy a társadalom soviniszta retorikára fogékony részének szimpátiáját megtartsák, hiszen a román parlamentben már régóta nincs „pedigrés” szélsőséges párt, a PRM árván maradt szavazóinak voksai viszont mindig jól jönnek a magukat eurokonformnak mutató pártok számára is. Az egyik legfontosabb szempont ugyanakkor az, hogy Tőkés megbélyegzésével az általa képviselt ügyeket, az autonómiát és a magyar közösség egyéb jogköveteléseit is megpróbálják hitelteleníteni.
Akciójuk azonban könnyedén visszafelé sülhet el. Az ugyanis éppen ahhoz vezethet, hogy az amúgy politikai preferenciák mentén megosztott, illetve a célokhoz vezető módszerekről eltérően gondolkodó magyarok összezárnak a látszólag Tőkést, valójában a romániai magyar közösség egészét célzó támadások miatt. Az RMDSZ-es vezetők Tőkés melletti kiállása már eredmény. Ha ezáltal esély mutatkozik a magyar összefogás megteremtésére, és arra, hogy ország-világ előtt egyértelműen bebizonyosodjon: a PSD jogfolytonosságot vállal a Ceaușescu -rezsim magyarellenes sovinizmusával, talán nem is lenne olyan nagy ár az a kitüntetés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!