VEZÉRCIKK – Tíz évvel Gheorghe Funar rémuralmának megdöntése után megkerülhetetlen állásfoglalásra kényszerül a kolozsvári önkormányzat: az elmúlt években tapasztalt baráti, européer viszonyulás szellemében elfogadja a közigazgatási bíróság döntését, és kihelyezi a kétnyelvű helységnévtáblákat a kincses város határában, vagy pedig fellebbez, és ezzel úgy próbálja visszaforgatni az idő kerekét, hogy közben mindent eltipor, amit sok türelemmel és munkával közösen felépítettünk.
2014. július 16., 20:412014. július 16., 20:41
A Kolozsvári Magyar Napok tavalyi kiadásának záróünnepségén, az István, a király rockopera első akkordjainak felcsendülése előtt a szervezők így konferálták be Emil Boc polgármestert: szóljon hát hozzánk az az ember, aki visszahelyezte Kolozsvárt Európa térképére.
Az elöljáró Jó estét!-tel köszöntötte a Főtérre sereglett több tízezer polgárt, akik közül sokan úgy érezhették, végre valahára elfogadják, megértik, hogy mi is itthon vagyunk Kolozsváron, Erdélyben. Boc ugyanis felismerte, olyan közös értékeken trónol, amelyeket nem átnevezni, átfesteni kell, hanem hagyni, hogy önmagukból eredő pompájukban tündököljenek.
A KMN egy cselekvésre kész baráti kör kezdeményezéséből nőtte ki magát példamutató rendezvénnyé, mint ahogy a mostani bírósági döntés kiharcolása is civileknek köszönhető. A magyar alpolgármester szerint utóbbi azért is dicséretes, mert önkormányzati képviselőink hasonló jellegű javaslatait a többség általában lesöpri az asztalról, csupán politikai húzást látva a kérés mögött, amelynek nincs lakossági támogatása.
Annak ismeretében, hogy minden kampányban azt halljuk, azért kell ott legyünk az önkormányzatokban, a parlamentben, a kormányban, mert csak így szólhatunk bele sorsunk alakulásába, kissé visszásan hangzik ez a megállapítás, de vitathatatlan, hogy a több fronton vívott érdekérvényesítési küzdelem a javunkat szolgálhatja, ha sikerül összehangolni a munkát.
A helyi RMDSZ-nek most az a feladata, hogy a civilek által tálcán felkínált eredményt gyakorlatba ültesse. A próbakő azonban Emil Boc kezében van: döntése révén kiderül, mennyire erős lábakon áll Európa térképén az ő és mindannyiunk kincses Kolozsvárja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!