JEGYZET – Nem elég, hogy a postások alacsonynak tartják a bérüket, illetve hogy a postánál jelentős leépítések voltak, ami miatt egy kihordóra több feladat jut, az egyik politikus most még durván meg is sértette a levélkézbesítőket, kétségbe vonva intelligenciájukat.
2014. május 23., 15:142014. május 23., 15:14
Marosvásárhely polgármesteréről, Dorin Floreáról van szó, aki nemrégiben azzal próbálta elutasítani a magyar nyelvű utcanévtáblák kihelyezését, hogy ha több nyelven is szerepelnének az utcanevek a köztereken, akkor fennáll a veszélye, hogy elkallódnak a postai küldemények.
Ekkora sértés közszereplő szájából ritkán hangzik el valamely társadalmi csoporttal szemben. Az elöljáró ugyanis konkrétan azt feltételezi a postai alkalmazottakról, hogy analfabéták. Illetve a jobbik esetben nem analfabéták ugyan, de komoly szövegértési kihívásokkal küzdenek. Ugyanez érvényes amúgy a magyar postásokra is, akiknek hiába anyanyelve a magyar, a polgármester által mondottak alapján ugyanúgy összekuszálja őket egy magyar megnevezés közterületen való megjelenése.
Ha a fentiekből indulunk ki, akkor meg kell állapítanunk, hogy az egykori Szászföldön dolgozó postások intelligenciahányadosa a jelek szerint lényegesen magasabb a magyarlakta vidékeken tevékenykedő kollégáikhoz képest. Ott ugyanis számos településen kihelyezték a német nyelvű utcanévtáblákat. Ráadásul a táblákon nem is csupán a hivatalos román megnevezés fordítása szerepel, hanem az eredeti német név. Súlyosbító körülményként gót betűkkel. Mégsem érkeztek hírek tömegesen eltűnő postai küldeményekről.
Előfordulhat persze, hogy az ilyen településeken dolgozó postásokat direkt beíratták egy gyorstalpaló német nyelvtanfolyamra, ahol hetek alatt kellett társalgási szinten elsajátítaniuk Thomas Mann nyelvét, különös tekintettel a gót betűkre. A posta anyagi helyzetét ismerve azonban ezzel kapcsolatosan engedtessék meg erős kételyekkel élnünk.
A lényeg úgyis az, hogy a vásárhelyi polgármester – elvtársaival együtt – bármilyen ürügyet hajlandó kitalálni az ellen, hogy a magyar közösség otthon érezze magát a saját városában. Nagyon az az érzésünk, hogy ha valóban kihelyeznék a kétnyelvű utcanévtáblákat, nem a postai küldeményekkel lenne probléma, hanem a polgármester és a hozzá hasonszőrűek tévednének el, mert nem éreznék otthon magukat a normalitás világában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!