2012. június 14., 09:322012. június 14., 09:32
emiatt természetesen egyáltalán nem lehet búsulni, sőt fölöttébb üdvözlendő, hogy a magyarok ezúttal kimaradtak a legfőbb román közjogi méltóságok között dúló konfliktusból, amely a korábbihoz hasonló intenzitással köti le a bukaresti politikusok és a média figyelmét. A két vita mindenesetre azt a tanulságot hordozza magában, hogy Romániában kampány idején elkerülhetetlen a magyar kártya kijátszása, miközben a jobb- és a baloldal közötti ellentéteket két választás között sem sikerül félretenni. Hiszen azt látni, hogy a helyhatósági megmérettetésen vitathatatlan győzelmet arató, Victor Ponta és Crin Antonescu vezette szociálliberális szövetség nem éri be azzal, hogy nemcsak a központi hatalomból, hanem az önkormányzatokból is kiütötte az ősellenség demokratákat.
Nekik ennél is nagyobb falat, Traian Băsescu kell, de e téren sem érik be az államfő esetleges felfüggesztésének kísérletével: ők egyenesen megalázni akarják az elnököt. Egyértelműen ezt célozza a kezdeményezés, miszerint a jövőben ne az államfő, hanem a miniszterelnök képviselje nemzetközi szinten az országot. Túl azon, hogy Pontáék óhajának az alkotmány és az EU rendszabálya egyaránt ellentmond, az USL vezetőinek hataloméhségéről és meggondolatlan politikai magatartásáról árulkodik, hogy megkockáztatnak egy, az utóbbi időben eléggé visszahúzódó Băsescu elleni hadviselést.
Valószínűtlen ugyanis, hogy ezzel többletszavazatokra tesznek szert a parlamenti választásokig, arra azonban nagyobb az esély, hogy a parttalan konfliktusgerjesztés “visszahozza” a polgárokban az elnök iránt táplált egykori szimpátiát. Pláne, ha a következő hónapokban az Európa-szerte jósolt gazdasági válság hozzánk is begyűrűzik, aminek hatása nagyon is a balliberális hatalmon csapódna le. Amelynek vezető tandeme ráadásul közösen nem ismeri ki magát annyira gazdasági és külpolitikai téren, mint az államfő egymagában.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.