2012. december 18., 09:002012. december 18., 09:00
Persze a legkevésbé sem vet jó fényt a választásokat megnyerő balliberális szövetségre, hogy egy plágiumon ért politikus kinevezéséhez ragaszkodott, mint ahogy az országra sem vet jó fényt Victor Ponta kinevezése, de a választópolgárok elsöprő többsége számára ez nem jelentett problémát, mint ahogy az sem, hogy az USL jelöltjei között számos olyan politikus volt, akik ellen korrupció alapos gyanúja miatt ügyészségi vizsgálat zajlik.
Az eredmény így az USL választóinak – és általában az országnak – a morális állapotát is tükrözi, de egy demokráciában akkor is tiszteletben kell tartani a többség döntését. Ezért is jó, hogy az elmúlt év politikai háborúskodása nyomán Băsescu nem szerzett meglepetést, nem kezdett el a jelöltek személyével trükközni, hanem elfogadta, hogy az USL-t illeti a kormányalakítás joga. Az országnak ugyanis most mindenek előtt nyugalomra van szüksége, arra, hogy a jelentős felhatalmazással hivatalba lépő új kormány hozzákezdhessen érdemi intézkedésekkel a gazdaság rendbetételéhez és a gazdasági mellett a társadalmi stabilitás megteremtéséhez.
Az persze jó kérdés, hogyan fogja az Európai Unió és Washington által is megfogalmazott elvárást, a korrupcióellenes küzdelem fokozását és az uniós források hatékonyabb felhasználását megvalósítani a legkorruptabb helyi kiskirályok, oligarchák pártjaként számon tartott, PSD irányította szövetség, de a szigorú brüsszeli ellenőrzés és az, hogy Pontának most saját és az USL imázsának javítása érdekében is bizonyítania kell a demokratikus értékek iránti elkötelezettségét, talán pozitív eredményt hoz.
Ami bizonyos: Băsescu – részben saját hibájából, a politikai életbe való agresszív beavatkozásai, részben a gazdasági válság miatt – súlyos vereséget szenvedett a PSD elleni küzdelemben. Így mostantól a szocialisták liberális szövetségesükkel együtt senkit sem okolhatnak az esetleges kudarcokért magukon kívül, és négy évük van arra, hogy bizonyítsák: méltóak arra a bizalomra, amelyet a voksoláson résztvevők elsöprő többségétől kaptak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok