Nagyon úgy fest, Victor Ponta elsősorban saját pártja helyi és központi vezetőit kívánta tesztelni, amikor a hétvégén meglehetősen titokzatos Facebook-bejegyzésében a politikából való visszavonulását pedzegette.
2014. április 06., 22:082014. április 06., 22:08
A liberálisok ellenzékbe vonulása, az Antonescu-projekt kútba fulladása után a szociáldemokrata alakulaton belül mindenki abban reménykedik, hogy a PSD a kormányfő-pártelnökkel fog nekivágni a novemberi államfőválasztásnak.
A Cotroceni-palota „meghódítása\" létkérdés a párt számára, amely 2004, Ion Iliescu leköszönése óta hiába epekedik a legfőbb közjogi méltósági címért. Mivel a jelenlegi felmérések szerint Ponta simán megverné bármelyik jobboldali ellenfelét, nem kis riadalmat keltett a baloldalon a miniszterelnök által rebesgetett kalkuláció, miszerint fontolóra veszik, hogy a liberálisoktól átigazolt Călin Popescu Tăriceanu volt kormányfőt vagy Sorin Oprescu bukaresti főpolgármestert küldik a posztért zajló versenybe.
Ez hazárdjátékot jelentene a PSD számára, hiszen egyikükben sincs akkor potenciál, hogy maga mögé utasítson egy olyan jelöltet, aki mögé felsorakozik a teljes román jobboldal. Másrészt a PSD megyei báróként ismert, a szavazópolgárokat közvetlenül befolyásolni képes kiskirályai nem bíznak sem az egykor általa vezetett PNL-nek hátat fordító Tăriceanuban, sem a főpolgármesterként sci-fi filmekbe illő ígéreteivel felsült, jobbára politikai kalandorként elhíresült Oprescuban.
A szociáldemokraták erős emberei – megriadva a korrupcióellenes ügyészség elmúlt időszakban végrehajtott rajtaütéseitől – abban bíznak, hogy pártelnökük az államfői székbe kerülve képes lesz kordában tartani a nyomozó hatóságokat. Felmerül viszont a kérdés, hogy mit tartogatnak Pontának az ügyészek, van-e olyan bizonyíték a tarsolyukban, amelynek felmutatásával meghiúsíthatnák „cotroceni-i visszavonulását\".
Ne feledjük, Traian Băsescu az elmúlt hetekben többször, nyomatékosan is korruptnak nevezte a kormányfőt, márpedig a titkosszolgálatok jelentéseihez is hozzáférő államfő eddig egyetlen politikai ellenfelét sem vádolta ilyen nyíltan és durván törvénytelenségekkel. Meglehet, ezt szimatolta meg a PSD elnöke, és őszi jelöltetésével megpróbál előre menekülni.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!