A németországi Hannover olyan haladó gondolkodású és progresszív város, hogy ott már az ételek is haladók és progresszívek. És főleg politikailag korrektek.
2013. október 17., 16:502013. október 17., 16:50
A település vezetői ugyanis egy helyi roma szervezet beadványa alapján úgy döntöttek, hogy az önkormányzati irányítású menzákon a továbbiakban tilos a cigányszósz és a cigánypecsenye elnevezés használata, az ugyanis rasszizmus. Helyette a cigánypecsenyét magyaros vagy pusztai pecsenyének kell hívni.
Itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy a hannoveri városatyák progresszív felhorgadásukban túlbuzogtak kissé, és csöbörből vödörbe manőverezték magukat. Hiszen ha egy népcsoportról rasszizmus elnevezni egy ételt, akkor egy másikról is annak kell lennie. Már ha nem alkalmazunk kettős mércét, ami ugye progresszív és haladár oldalon elképzelhetetlen. Ott Hannoverben jól tennék, ha jobban meggondolnák, mielőtt a magyarokkal packázni kezdenek, különben jól árnevezzük hannoveri bogárrá a svábbogarat.
Mielőtt még valaki komolyan venné, hogy rasszizmusnak tartom, ha Hannoverben ezentúl magyarpecsenyének hívják a cigánypecsenyét, gyorsan jelzem, hogy erről szó sincs. Ehelyett maradjunk inkább a visszafogott „tragikomikus”, illetve „röhejes” jelző mellett.
Ezen az alapon ugyanis minden nyelv minden olyan szavát politikailag inkorrektnek lehetne nevezni, amelyben valamilyen népnév van. És akkor mi tényleg kezdhetjük a svábbogárral, ami nem túl hízelgő szegény svábokra nézve, de hogy aztán tényleg senki ne sértődjön meg, nevezzük mondjuk sumér- vagy asszírbogárnak, ezek úgyis évezredek óta kihalt népek. Bár lehet, hogy ettől meg az ősmagyar gyökereket a sumér történelemben megtalálni vélő szubkultúra rágna be, tehát legyen ufóbogár mindaddig, amíg be nem jelentkeznek az ügyben illetékes földönkívüliek, hogy kikérjék maguknak a kirekesztő elnevezést. Aztán ott van a cigánypecsenye, amit most akkor a viszonosság alapján elnevezhetnénk németpecsenyének. Ami persze nem túl biztató, elvégre ők inkább a sült csülökben meg a fehér kolbásznak jók.
Bár a legjobb az, ha nem is foglalkozunk ilyesmivel. Épeszű ember nem gondolhatja azt, hogy azzal javít bárkinek a helyzetén – legyen az egy hátrányos helyzetű személy vagy akár egy egész népcsoport –, ha a szómágiában hisz. Abban, hogy ha az 1984 című regényben alkalmazott, dogmatikus eszközökkel betiltja bizonyos szavak használatát, és ha egy húsétel neve megváltozik, attól a cigányok életkörülményei tényleg jobbra fordulnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!