2010. január 25., 10:192010. január 25., 10:19
Ezek egy részét a szociáldemokratáknak nyújtott parlamenti támogatás során elveszítette, a román jobboldal ismételt hatalomra kerülése, 2004 után azonban újfent nagy számban jelentek meg RMDSZ-es funkcionáriusok a kormányzati apparátusban, valamint a központi hivataloknak, ügynökségeknek, felügyeleteknek alárendelt „dekoncentrált” intézményekben.
A demokrata-liberálisok és a PSD nagykoalíciója tavaly tömegesen távolította el a vezető magyar tisztségviselőket, emiatt erdélyi magyar politikai-közéleti szervezetek nagygyűléseken tiltakoztak az „etnikai tisztogatás” ellen, sőt talán még emlékszünk rá: az RMDSZ „Ebből az intézményből magyar vezetőt váltottak le” felirattal ellátott gyásztáblákat helyezett el különböző hivatalok bejáratánál. Nos, ezeket a pannókat a napokban egytől-egyig eltávolították, hiszen az Emil Boc kabinetjében kormányfőhelyettessel, három miniszterrel és hat államtitkárral rendelkező RMDSZ a Székelyföldön megszerezte a vezető posztok háromnegyedét, más megyékben a magyarság számarányának megfelelő tisztséget, „odafent” pedig beültetheti emberét többek között a pénzügyőrség, a környezetvédelmi őrség és az építkezési felügyelőség élére, sőt várhatóan a Tarom állami légitársaságnak is magyar parancsnoka lesz.
„Minden nagyon szép, minden nagyon jó” – idézhetnénk Ferencz Józsefet, megelégedésre azonban még sincs okunk. Markó Béláék ugyanis politikai alku révén, a Traian Băsescuhoz hű PDL-kormány hosszú évekig történő támogatásának feltételével kapták meg ezeket a tisztségeket, amelyekből viszont a politikai széljárás változása esetén ugyanúgy kipenderíthetik a magyarokat, mint a román nagykoalíció idején. Amíg nem születik jogszabály arról, hogy a magyar közösség számarányának megfelelően jogosult képviseletre az állami intézményekben, jobb lenne nem tűzbe vetni azokat a gyászkeretes táblákat. Nem másért, de jól fognak egy olyan posztosztozkodás idején, amelyből ismét kimaradunk…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok