Hirdetés
Makkay József

Makkay József

„Pénztárca-fosztogató” romániai turizmus

2024. július 30., 12:562024. július 30., 12:56

2024. július 31., 07:492024. július 31., 07:49

Egyes statisztikák szerint rekordokat dönt a külföldön nyaraló román állampolgárok száma. Az irreálisan megdrágult hazai idegenforgalmi kínálatnál olcsóbb külföldi turisztikai célpontok mágnesként vonzzák a romániai látogatókat.

Szakemberek szerint a koronavírus-járvány kitörésének évében, 2020-ban kedvező fordulat állt be a romániai turizmusban. A korábbi években a nyaranta külföldi tengerpartokhoz, télen pedig a nyugat-európai síparadicsomokhoz szokott romániai vendégek az utazási korlátozások miatt újra felfedezték a belföldi vendéglátást. Sok erdélyi településen annyira felfutott az idegenforgalom, hogy a vendéglátók szinte meg sem érezték a Covid negatív hatásait. A korábban Magyarországról érkező turistaözönt hirtelen felváltotta a belföldi vendégek hada, amely rácsodálkozott, hogy idehaza is van látnivaló, és ár-érték arányban nem jár rosszabbul, mintha külföldön költötte volna el a szabadság idejére félretett pénzét.

A hazai vendéglátásból élő kis- és nagyvállalkozók zöme azonban vérszemet kapott a vendégseregtől, és elkezdte egyre magasabbra srófolni a gyenge minőségű szolgáltatásai árát.

Ennek hatására a koronavírus-járvány utáni két esztendőben a romániai turizmusban olyan mérvű árrobbanás következett be, amit a vállalkozók profitéhségén kívül más nem indokolt. Az elmúlt évek inflációját jóval meghaladó vendéglátói árak elriasztották a nehezen visszaszokott hazai vendégeket, akik tavaly ismét a környező országokat, vagy Nyugat-Európa turistavonzó régióit célozták meg a szabadságolások idejére.

Romániában nem látni a magas árak mögötti minőségi változást. A turistavonzó települések önkormányzatai kevés bevételhez jutnak a vendéglátók munkája nyomán, sok pénz a feketegazdaság árnyékában tűnik el. A vállalkozók a minimálbéren bejelentett idénymunkások fizetésének egy részét zsebből, feketén fizetik, az önkormányzatoknak pedig kevés olyan forrása akad, amit turizmusból származó bevételként visszaforgathatnának az ágazat fejlesztésére. Mindeközben az idegenforgalom súlyos munkaerőhiánnyal küzd, a rosszul fizetett személyzet pótlására nincs elegendő jelentkező.

Az utazó ember látja leginkább, hogy

Románia közútjai és turistavonzó helyei éppen olyan elhanyagoltak és szemetesek, mint a többi balkáni ország – Bulgária, Szerbia, Észak-Macedónia, Montenegró, Albánia és Görögország – települései,

annyi különbséggel, hogy ez utóbbiak esetében ár-érték arányban olcsóbb szolgáltatásokkal ússza meg a nyaraló. Nem véletlen, ha a bolgár, görög és montenegrói tengerparton egyre több a romániai vendég, de felfutóban van a gőzerővel fejlesztett albán turizmus is.

Egy balkáni körútról hazatérve a napokban úgy döntöttünk, betérünk a szebb időket megért Herkulesfürdőre, hátha van változás a kilencvenes és kétezres évek lesújtó látványához képest. A főútról történő letérő azonban már önmagában kiábrándító volt: egy olyan úton lehet megközelíteni a települést, mintha egy eldugott, elhanyagolt zsákutcaszerű faluba vezetne. A városkában a régi látvány fogadja a vendégeket, annyi különbséggel, hogy a szoba- és vendéglői árak nagyjából megegyeznek a bukarestiekkel.

Végül egy étteremben kötöttünk ki, miközben vigyáztam arra, hogy olyan helyre térjek be, ahol bankkártyával is lehet fizetni. Az ajtóra kifüggesztett matrica megnyugtatott, azonban az igazi meglepetés akkor ért, amikor a pincér jelezte, hogy a kártyaleolvasó meghibásodás miatt nem működik, tehát csak készpénzt fogad el.

Elindultam a városkában pénzkiadó bankautomatát keresni. A három közül az első nem működött, végül hosszas keresgélés után ráakadtam egy bankfiókra, ahol szerencsém volt. Visszatérve

elmagyaráztam vendéglátóimnak, hogy fél tucat országban használtuk a bankkártyát, és hazatérve, Romániában szembesültem azzal, hogy itthon nem működik. Miközben megtévesztik vele az embert.

Az együttérző bólogatáson kívül az étterem mással nem tudott szolgálni.

Én is azok táborába tartozom, akik a méregdrágának számító bánsági és a hozzá hasonló vendéglátóhelyeket egyre inkább elkerülik. A minőség terén leragadt romániai turizmus változásait ugyanis csak a pénztárcán keresztül lehet érzékelni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Melyik Nicușor Dan és Románia igazi arca?

Furcsa kétarcúságról tett tanúbizonyságot Nicușor Dan: először a normalitás ritka megnyilvánulásaként beismerte, hogy Románia még mindig korrupt – hogy aztán ugyanaznap a hagymázas nemzeti mitológia jegyében egy potenciális háborús bűnöst tüntessen ki.

Makkay József

Makkay József

Dilettantizmus magas fokon: Parajdtól Dél-Romániáig ugyanaz a forgatókönyv

A román állami intézmények működésébe mintha eleve bele lenne kódolva a dilettantizmus és a hibás döntések sorozata, amely időről időre hatalmas károkat okoz, miközben a felelősök elszámoltatása elmarad.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajna és Európa drámai békedilemmája

Drámai ellentmondást kell feldolgozniuk az ukránoknak: miközben úgy tűnik, minden eddiginél közelebb kerülhet a fegyverszünet, azzal is meg kell barátkozniuk, hogy annak áraként biztosan le kell mondaniuk a korábbi területeik egy részéről.

Balogh Levente

Balogh Levente

Románia, a fordított Robin Hood

Ha tényleg megvalósul Ilie Bolojan felvetése, nem lesz túlzás kijelenteni, hogy a költségvetési hiányt lefaragni próbáló román állam amolyan fordított Robin Hoodként viselkedik: elvenné az egyszerű polgárok pénzét, hogy aztán jól megtartsa saját magának.

Balogh Levente

Balogh Levente

Kisebb parlament mellé nagyobb helyi autonómiát!

Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.

Makkay József

Makkay József

Kiskapuk országa: Románia harca az adócsalás ellen

Románia lakossága és politikai elitje nem szabálykövető társadalmat alkot: az emberek többsége keresi a kiskapukat. Az adócsalás felismerésében és a helyzet orvoslásában rejlik, miként lehet az ország gazdaságát megmenteni az összeomlástól.

Páva Adorján

Páva Adorján

Ki merészel még röhögni azon, hogy az asszony verve jó?!

Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.

Hirdetés