2010. január 13., 10:132010. január 13., 10:13
Először is a többpártrendszer kiépítése nem jelenti feltétlenül a demokrácia megszilárdulását. Miközben 1990 előtt csak egyetlen alakulatnak, a kommunista pártnak és mindenható vezérének kellett hódolni, a forradalom után húsz évvel ugyancsak az tud érvényesülni, aki elnyeri egy párt, illetve vezetőinek kegyeit, sőt a hatalmi vetésforgóra tekintettel hatékonyabb, ha időnként váltogatja őket.
A tavalyi államfőválasztáskor durva fenyegetésözön zúdult önkormányzati képviselőkre, polgármesterekre, köztisztviselőkre, állami funkcionáriusokra, vállalkozókra, hogy bizonyos jelöltet támogassanak, ellenkező esetben számolhatnak a következményekkel. Közintézményből azért távolítottak el hivatalnokokat, mert nem osztották politikailag kinevezett felettesük szimpátiáját, üzletembereket fenyegettek hivatalos engedélyek visszatartásával, sőt polgármesterek, állami tisztséget betöltő politikusok oda vetemedtek, hogy magáncégek alkalmazottait rúgatták ki az elkötelezett tulajdonossal, csak mert más a politikai krédójuk.
De ugyan hol beszélhetünk a véleménynyilvánítás szabadságáról, amikor ez pártokon belül sem ajánlatos? Lám, a szociáldemokraták legszívesebben betömnék azoknak a száját, akik az államfőválasztás során elkövetett szarvashibák miatt követelnek felelősségre vonást, a demokrata-liberálisok pedig pokolba kívánják a napot, amikor befogadták a párt oligarchi-zálódását ostorozó értelmiségieket. No persze ne próbáljuk abban a tévhitben ringatni magunkat, hogy a magyar pártok kivételt képeznek. Küldött már a református püspökségre építkezési engedélyért RMDSZ-es alpolgármester magyar vállalkozót azért, mert Tőkés Lászlónak kampányolt, az államfőválasztás idején pedig láthattuk, miként szólították tagsága felfüggesztésére az RMDSZ által követendő stratégia kapcsán különvéleménnyel élő Eckstein-Kovács Pétert. Nos, haladtunk előre ’89 óta?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok