2012. december 14., 12:002012. december 14., 12:00
Nem arról van szó, hogy az újonnan megválasztott politikusok túlsúlyosak lennének, ezért szűk nekik az egyszemélyes ülőhely. Hanem arról, hogy a világszinten is kiemelkedően ostoba román választási törvény értelmében minden induló alakulat jól kell hogy járjon, ezért ha valakinek esetleg nem jut mandátum, akkor létrehoznak még egyet. Ez azért lehetséges, mert a jogszabály szerint ha egy megyében egy párt abszolút többséget szerez a választókerületek többségében, ez nem azt jelenti, hogy az ellenfél hoppon marad, mint Nagy-Britanniában, hanem azt, hogy a rá leadott voksok arányában újonnan létrehozott mandátumokhoz jut.
Mivel most az egyik pártszövetség elsőprő győzelmet aratott az egyéni választókerületek többségében, rengeteg kompenzációs mandátumot kellett létrehozni a semmiből – ennek nyomán közel hatszáz fős parlament jött létre az eddigi 452 mandátumos törvényhozás helyett. Nota bene: mindezt azután, hogy a polgárok 2009-ben népszavazáson döntöttek a parlament létszámának háromszáz fősre csökkentéséről. Így jelenleg az a legnagyobb belpolitikai probléma, hogyan helyeznek el 588 honatyát az 501 férőhelyes parlamentben.
Első körben nem kizárt, hogy megnő az összecsukható sámlik készítőinek forgalma. Így ha a jövőben valaki összecsukható sámlival a hóna alatt futkos a bukaresti utcákon, arról tudjuk majd, hogy nem a leárazott csirkefarhátért vagy az európai uniós élelmiszersegélyért való sorbanállás fáradalmait enyíteni kívánó kisnyugdíjas, hanem honatya. Vagy lehetne sorsolásos alapon dönteni, mint anno: minden honatya húz egy számot egytől 588-ig, és páros napokon a páros, páratlanokon meg a páratlan számú honatyák lehetnek ott az ülésen.
Vagy meg lehetne fordítani az eddigi gyakorlatot, miszerint a hiányzó honatyák üléspénzét megvonják. Így a továbbiakban az a honatya kapna jutalmat, aki nincs jelen az ülésen, hiszen nem kell a bukaresti oda-vissza útját és szállását finanszírozni. Ellenkező esetben, ha marad a jelenlegi választási törvény és gyakorlat, előbb-utóbb oda juthatunk, hogy emigránsokat kell befogadni az országba a működőképesség biztosítása érdekében, mert jön egy választás, amely után minden román állampolgár honatya lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok