2013. február 13., 10:262013. február 13., 10:26
„Képtelen vagyok jól megfelelni a rám bízott szolgálatnak” – indokolta hihetetlen egyszerűséggel, hogy feltételezhetően hosszas megfontolás és imádkozás után miért jutott erre a következtetésre. Mint ahogy ez hasonló helyzetekben lenni szokott, sokan reagáltak lépésére rosszindulatúan.
Akadt, aki azt feltételezte, hogy a szentatyát visszaléptették, hogy helyet engedjenek más érdekeket képviselő egyházfőnek, megint mások meg azzal álltak elő, hogy a pápa a pedofil papok, illetve a vatikáni bank körüli botrányok miatt döntött úgy, hogy rendezze inkább más ezeket a fölöttébb kellemetlen ügyeket.
Gondoljon mindenki, amit akar, a lényeg most az, hogy milyen vezetője lesz – várhatóan már húsvétra – a világot keresztül-kasul beszövő római katolikus egyháznak. Tulajdonképpen az erről szóló találgatások már XVI. Benedek megválasztásakor megindultak, egyes brit fogadóirodáknál már azóta lehet fogadni a következő pápa kilétére. Bár elméletileg valamennyi bérmálkozott katolikus férfi betöltheti a tisztséget, kevés az esélye annak, hogy megszakadjanak a vatikáni hagyományok, s ezúttal is ne egy bíboros üljön be a pápai székbe. (Tény, hogy a „potenciális” esélyesek között olyan embereket is találunk, mint Bono, a U2 rockzenekar frontembere; igaz, az ő neve minden évben felmerül a béke-Nobel-díj kihirdetésének időpontja tájékán is.) Hogy afrikai vagy latin-amerikai, olasz vagy kanadai lesz a következő egyházfő, igen nehéz megjósolni. S számunkra igazából most nem is ez a fontos. Erdélyből vizsgálva a kérdést elsősorban az az igény fogalmazódik meg a leendő szentatya irányába, hogy elődeinél vehemensebben szálljon síkra az itt élő magyar katolikus hívek érdekeiért, s minden diplomáciai óvatosságot félretéve, látogasson el egyszer a csíksomlyói pünkösdi búcsúra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok