2011. június 16., 09:002011. június 16., 09:00
Most már napnál világosabb, hogy Kolozsvár olyan, mint valamiféle Kis-Szlovákia, ahol ugyebár orcátlanul, büntetlenül, és majdnem azt mondom, hogy tűzzel-vassal pusztítják mindazt, ami magyar. Tudom, hogy nagyon sarkos szavak ezek, és az adott körülmények dacára – vagy inkább éppen azokra való tekintettel – jó volna megmaradni józannak és higgadtnak, de a tények a maguk jellegzetes makacssága folytán tények maradnak: Kolozsváron eltüntették a városba érkezőket öt nyelven köszöntő feliratokat, Kolozsváron teljesen törvénytelenül újra elhelyezték Mátyás király lovas szobra talapzatán az eszmeiségében a Vasgárdától és Funartól származó bronztáblát, Kolozsváron törik-zúzzák és gyalázzák a Házsongárd magyar sírköveit. Aztán: Kolozsváron Funar bukása óta sem tűntek el a magyarság kollektív bűnösségét hirdető, de legalább sugalló feliratok, Kolozsváron pedig megbírságolják azt, aki valamely rendezvényét magyarul téteti közhírré plakátján. Nem sorolom tovább, csak keserűen állapítom meg, hogy mindarról, ami 2004-ben oly reményteljes volt, mára kiderült: hiú ábránd, illúzió volt csupán.
Újra ki kell józanodnunk tehát. Mert mindaz, ami ma Kolozsváron és általában Romániában történik, azt jelzi, hogy a jövőre esedékes helyhatósági, illetve parlamenti választásokra készülő román politikai alakulatok egyike sem képes előállni győztes választási programmal, egyedüli szavazatszerző adunak megint a várost, a megyét, a hazát a magyarokkal szemben védelmező gyűlöletkártya mutatkozik tehát. De ami ennél is súlyosabb, hogy mindaz, ami ma Kolozsváron történik, a Vasgárda és Funar, de még a nacionálkommunista Ceauşescu xenofóbiájának és magyarsággyűlöletének is egyértelmű felvállalása. Azoknak a részéről mindenképp, akik tesznek arról, hogy a kincses városban milyen legyen a román, a magyar, a cigány otthonérzete. Ne szavakkal cáfoljanak, de tettekkel!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!