2011. február 09., 10:322011. február 09., 10:32
Abban ugyanis, hogy az akciók meglágyítanák a Románia schengeni övezethez való csatlakozását ellenző német és francia illetékesek szívét, továbbra sem hiszünk. A csatlakozásra sem szociális, sem gazdasági, sem közigazgatási-igazságügyi téren nem kellőképpen felkészült Románia EU-ba való befogadásának következményeit nyögő, és most észbe kapó nyugati tagállamok véleményének megváltoztatásához ugyanis jóval több lenne szükséges, mint a csatlakozás bizonytalanná válása nyomán hirtelen megszaporodott látványos leleplezések. Többek között az, hogy kiderüljön: meddig vezetnek a szálak a most őrizetbe vett, alacsonyabb rangú egyenruhásoktól. Aki határvárosban nőtt fel, tudja, hogy nyílt titoknak számított: az irigyelt, külön kasztnak minősülő vámosok villái nem feltétlenül csak a verejtékes munkával megkeresett közalkalmazotti fizetésekből nőnek ki a település elit negyedeiben. Ha pedig az egyszerű polgárok jó része ismerte a vonatkozó gyakorlatot, nehéz elképzelni, hogy a magas beosztású illetékesek nem hallottak róla – a mostanihoz hasonló kaliberű razziákra azonban valahogy nem emlékszünk. Nem mintha elegendőnek tartanánk, ha néhány magas rangú jelenlegi vagy volt vámparancsnok feje is porba hullna – azzal nem sokat érünk, ha a vámosokat, határrendészeket tesszük meg bűnbaknak. A korrupció ugyanis nem a határőrizeti szervek „privilégiuma”: hivatalnokoktól az igazságszolgáltatási alkalmazottakon át a politikusokig sokan tettek azért, hogy a megvesztegetés és a mutyi a mindennapi kultúra részévé váljon. Ennek leküzdéséhez pedig nem néhány hónap kell – sőt ha azt vesszük, hogy a parlamentben kormánypárt és ellenzék még ma is vállvetve akadályozza meg a korrupcióval vádolt képviselők kiadatását, még a Laurent Wauquiez francia Európa-ügyi államtitkár által jósolt néhány év is túlzottan optimista variánsnak tűnik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok