VEZÉRCIKK – Az adóbegyűjtés hatékonyságának felpörgetése helyett egyelőre úgy tűnik, hogy újabb öngólt lőtt a Ponta-kormány – hiszen ahelyett, hogy több pénzt tudnának szerezni az államkassza számára, még nagyobb kiesést okoznak azáltal, hogy bezáratják azokat a vendéglátó-ipari egységeket, ahol a pénztárgépbe beütött összeg és a tényleges bevétel nem egyenlő.
2015. március 29., 19:412015. március 29., 19:41
Az alapötlettel nem is lenne baj, hiszen – főként a szolgáltatások terén – a piacot nagyban jellemzi az adócsalás, a gazdaság kifehérítésére tett valamennyi kísérlet üdvözlendő tehát.
Két fontos tényezőt azonban figyelmen kívül hagytak a nyugtaszabályozás szigorításakor. Elsősorban arra nem voltak tekintettel, hogy a szolgáltatói ágazatban ott van a borravaló intézménye, amitől nem lehet elvonatkoztatni, amikor azt vesszük górcső alá, hogy mekkora a leszámlázott pénzösszeg, s mekkora a tényleges bevétel. Miközben az ágazat képviselői évek óta sürgetik a borravaló törvényes keretek közé terelését, a kormány csak utólag döbbent rá, hogy a probléma mielőbbi orvoslásra szorul.
A felismerés azonban nem járt azzal, hogy ideiglenesen felfüggesszék az ellenőrzéseket, vagy legalább megelégedjenek a szabálytalan egységek figyelmeztetésével, hanem az ellenőrök azután is büntettek, hogy ők maguk sem tudták megmondani a kárvallottaknak, hogyan kellene úgy eljárniuk, hogy az ne ütközzön törvénybe.
És itt jön a második logikai bukfenc. Az ellenőrök ugyanis amellett, hogy óriási pénzbírságokat rónak ki, a tevékenység 30 napra történő felfüggesztését is elrendelik, tehát meg sem adják a lehetőséget a szolgáltatónak, hogy visszatermelje a kiesett öszszegeket, arról nem is beszélve, hogy legyen miből kifizetnie alkalmazottait.
Vannak vállalkozók, akik máris kilátásba helyezték, hogy fizetés nélküli szabadságra küldik dolgozóikat. Ha pedig nincs termelés, nincs fizetés, akkor adó sincs, ami pedig a legtöbb esetben nagyobb kiesést okoz az államkasszának, mint a kirótt bírság összege.
Mindez olyan körülmények között, hogy néhány hónap múlva áfacsökkentésre készül a kormány. A kieső források pótolására pedig máig nem mutattak egy életképes forgatókönyvet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!